A pánikrohamok, a pánikbetegség egyre több embert érintenek, bár sokan még mindig „hisztinek”, egyfajta divathóbortnak gondolják, ha valaki pánikbeteg. Holott ez egy valódi, sokszor igen ijesztő tünetekkel járó betegség, amelyet pszichiáter diagnosztizálhat, és indíthat el egy összetett kezelést. Ennek lépéseiről adott felvilágosítást dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere.
A pánikroham súlyos félelmet generálhat
A pánikroham egy váratlanul érkező, intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. Ez nagyon ijesztő helyzet, ami azonban valójában, fizikailag nem veszélyes, viszont egyre többeket érint. Statisztikák szerint 100 emberből 1-3 személy él pánikbetegséggel és minden tizedik ember tapasztalja meg legalább egyszer a pánikrohamot.
- A pánikroham nagyon erős testi tüneteket képes okozni, megjelenhet többek közt erős szívdobogás, intenzív diszkomfort érzés, légszomj, gombócérzés a torokban, izzadás, remegés, szájszárazság, zsibbadás, hányinger, hányás, mellkasi fájdalom, zavarodottság. Nagyon jellemző, hogy a páciens elkezd félni attól, hogy elveszíti a kontrollt, hogy elszakad a valóságtól, és olyan erős katasztrofizáló gondolatok uralják el, hogy szó szerint halálfélelme van – sorolja a tüneteket Veres doktornő. - Természetesen nem mindenkinél jelenik meg minden egyes tünet, de ha legalább 4 jelentkezik, akkor már pánikrohamról lehet beszélni.
Ki kell zárni a szervi okokat
Nagyon fontos, hogy ilyen tüneteket esetén forduljunk orvoshoz, hiszen első lépésként ki kell vizsgálni, nem szervi ok áll-e azok hátterében. Már csak azért is veszélyes az öndiagnózis, mert ha esetleg kardiológiai vagy hormonális oka van a rosszullétnek, csak ront a helyzeten, ha „pánikbetegként” könvveljük el magunkat. A legalapvetőbb vizsgálatok ilyenkor a vérnyomásmérés, a laborvizsgálatok, a vércukorszint ellenőrzése, a pajzsmirigy működésének vizsgálata és az EKG. Ha kiderül, hogy nincs fizikai ok a háttérben, pszichiáterhez érdemes fordulni, aki felállíthatja a valódi diagnózist.
- A pánikbetegség diagnózisának felállításához nem csupán a tünetekre kérdezünk rá – bár azok sokszor nagyon árulkodóak -, de olyan kérdéseket is felteszünk, mint például, hogy kimenekült-e már a páciens egyes helyzetekből attól tartva, hogy pánikrohama lesz. Elkerül-e olyan szituációkat, amikor nagyobb az esélye annak, hogy rohama lesz, aggódik-e amiatt, hogy bármikor pánikrohama lehet, alkalmaz-e például gyógyszert, alkoholt, hogy elkerülje a rohamot – ismerteti dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere. – Olyan kérdéseket is igyekszünk körbejárni, hogy van-e más ismert pszichés-mentális problémája a páciensnek, például poszt-traumatikus stressz szindróma (PTSD), obszesszív kompulzív zavar (OCD), depresszió, hiszen ezeket és ezek kezelését is figyelembe kell venni a későbbiekben.
Gyakran a komplex kezelés a célravezető
- Ha valakinél felállítjuk a pánikbetegség diagnózisát, több eszköz áll rendelkezésünkre a segítséghez, hiszen a gyógyszerek mellett bizonyos terápiás lehetőségek, leginkább a kognitív viselkedésterápia és a különböző relaxációs technikák is segíthetnek – hangsúlyozza Veres doktornő. - A gyógyszerek közül elsősorban az antidepresszánsok és benzodiazepineket jöhetnek szóba. Előbbi csak rendszeres szedés esetén eredményezi a kívánt hatást, körülbelül 3-4 hétig tart, míg állandó dózis mellett javulás mutatkozik. Éppen ezért nem a konkrét rohamok megszüntetésére alkalmas, elsősorban megelőzésükre használható. A benzodiazepinek ezzel szemben azonnal kifejtik a hatásukat, és a rohammal járó, erős szorongást is gyorsan oldják. Ha a rohamok elmúltak, ezeket a szereket fokozatosan el is lehet hagyni, az előírt kivezetési időszak után.
A gyógyszerek mellett hosszútávú hatékony segítséget adhatnak a terápiák. A kognitív viselkedésterápia például több ponton is be tud avatkozni a pánikbetegség hátterében meghúzódó téves működésbe: korrigálni tudja azt a hibás értelmezést, amit a testi érzések keltenek a kliensben, ki tudja kapcsolni azt a folyamatos készenlétet, amivel a kliens a „veszélyes” testi érzeteit monitorozza, és fokozatosan változtathat az elkerülő-biztonságkereső viselkedésen is. A szorongás oldására kitűnő eszköz lehet továbbá számos relaxációs technika. A kitartó, komplex kezelés eredményezheti azt a stabil képességet, amellyel a kliens ellenőrzése alatt tudja tartani a korábban kontrollálhatatlan érzéseit, értelmezéseit, ezzel gyakorlatilag kiiktatva a pánikrohamokat.
Forrás: Pszichiátriai Központ (www.pszichiatriaikozpont.hu)
Bejelentkezés pszichiáterhez
Pszichiátriai Központ
Téma szakértője
- depresszió (menopauza következtében kialakult depresszió is)
- onkológiai betegek mentális segítése
- pánikbetegség, pánikroham
- alvászavar
Rendelés típusa:
- személyes, rendelői vizit
- kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.