A demencia, vagy a major neurokognitív zavar az újabb elnevezés szerint, egy egyelőre gyógyíthatatlan betegség, amely döntően a 65 év fölötti korosztályt érinti. Mi lehet tehát a korai felismerés jelentősége, ha nem gyógyítható a betegség? Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátrai Központ pszichiátere, gondozóvezető főorvos válaszolt a kérdésre.
A demencia formái
A demencia leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, ami az összes eset kb. 70%-ában fordul elő. Lényege az amiloid plakkok és a tau fehérjék felszaporodása az agy bizonyos területein, aminek következménye az agysejtek működési zavara. Később az agysejtekben is megjelennek ezek az anyagok, ami miatt el is pusztulnak a sejtek, így az adott működés is lehetetlenné válik. A második leggyakoribb forma a vaszkuláris demencia, ez kb. 25%-ban fordul elő. Ennek alapja az érelmeszesedés, lefolyását tekintve lépcsőzetes, míg az Alzheimer-kór folyamatosan, lassan romlik. Kb. 5 %-ban egyéb típusokról beszélhetünk: frontotemporális, Lewy-testes, valamint HIV-fertőzéshez társuló demenciáról. Nem ritka, hogy egy adott páciensnél kevert (Alzheimer és vaszkuláris) demencia van jelen.
A demencia rizikófaktorai (és ezek gyakorisága) a Lancet tudományos folyóirat alapján: ApoE e4 gén (7%), alacsony iskolázottság (8%), hallásvesztés (9%), magas vérnyomás (25%), elhízás (1%), dohányzás (5%), depresszió (4%), mozgásszegény életmód (3%), szociális izoláció (2%), cukorbetegség (1%). Az alváshiányt és egyes újabb japán kutatások szerint a fogazat hiányát is a rizikótényezők közé lehet sorolni. Ezek egy része gyógyítható, és életmód-változtatással csökkenthető a kockázat.
Mit lehet tenni a diagnózis felállítása után?
- Ha felállítottuk a demencia diagnózisát, dönthetünk a kezelésről – ismerteti Blazsek főorvos. - A gyógyszeres kezelésben döntően kétféle lehetőség áll rendelkezésre. Az egyik az acetlilkolin-észteráz gátlók csoportja (donepezil, 1996 és galantamin, 2001), a másik az NMDA-antagonisták csoportja (memantin, 2003), amelyek főként a korai fázisban segíthetnek a folyamat lassításában. Ezen túl fel kell tárni a rizikófaktorokat, mert ezek kezelésével, megelőzésével a demencia kialakulása akár 30 %-kal csökkenthető vagy késleltethető. Fentebb ismertettük ezeket. Rengeteget számít az életmód, amely rossz esetben gyorsíthatja a folyamatot, ronthatja a tüneteket, jó esetben viszont lassíthatja a progressziót, javíthatja az életminőséget. A fizikai és szociális aktivitás, a hallás- és látászavar, valamint a fogazat korrigálása, a jó alvásminőség biztosítása, optimista életszemlélet és a rendszeres napirend kialakítása, háziállat tartása (ha lehetséges), hobbikkal való foglalatosság mind segítenek a demencia megelőzésében vagy a folyamat lassításában.
- Az Egyesült Államokban az FDA engedélyezte a lecanemab (2022) és a donanemab (2024) monoklonális antitest hatóanyagú antiamiloid immunterápiákat, melyek lassíthatják a betegség progresszióját, de súlyos mellékhatásaik lehetnek, ezért az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nem engedélyezte ezek forgalomba hozatalát.
- Maradjunk fizikailag aktívak. Napi minimum 10 perc célzott testmozgás szükséges, a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésére is. Ez lehet szobabiciklizés, vagy egy tempós séta is, amivel fokozatosan meg lehet emelni a normál pulzust, a normál érték 50%-ára.
- Étkezzünk egészségesen, optimális a mediterrán diéta. Nagyon fontos a bő folyadék-, elsősorban vízfogyasztás, minimum 2, de inkább 3 liter vizet kell elkortyolni naponta. Úgy fogjuk fel, mintha gyógyszer lenne, hiszen annak is számít.
- Szükséges a dohányzásról és az alkoholról. Ez utóbbiról már bebizonyosodott, hogy nincs olyan minimális mennyiség, ami egészséges lenne.
- Fontos részt venni a rendszeres szűrővizsgálatokon, főként az alapbetegségek felfedezése, kezelése miatt.
- Jó mentális mankó lehet, ha a beteg leírja a számára jelentős dolgokat, valamint elkészít és betart egy napirendet.
- Nem csak a fizikai aktivitás fontos, a szellemi aktivitást is fokozni kell. A sokat emlegetett keresztrejtvényfejtés nem elég, ugyanis ott csak a meglévő ismereteket használja fel az ember. E mellett új ismereteket kell szerezni, új dolgokat, készségeket tanulni, idős korban is, mert ezek új szinapszisokat alakítanak ki az agyban. Ha például látunk egy filmet, érdemes utánanézni a színészeknek, rendezőnek, történelmi háttérnek. Nagyon ajánlhatók a nyugdíjasklubok, ahol sokféle aktivitás folyik, nyelvtanulás is. A másik nagyon hasznos és élvezetes tevékenység a tánc, ami egyrészt tanulás, másrészt fejleszti a térbeli látást, a mozgáskoordinációt, figyelmet. Ezt terápiás jellegű foglalkozásoknak is lehet tekinteni, amellett, hogy kellemes programot is jelenthet.
Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ pszichiátere szerint tehát sokat lehet tenni a demencia tüneteinek mérséklése, a romlás fékezése érdekében, hiszen a cél az, hogy a beteg és a környezete is a lehető legjobb életminőséget érje el, amennyire a betegség ezt lehetővé teszi.
Forrás: Pszichiátriai Központ (www.pszichiatriaikozpont.hu)
Bejelentkezés pszichiátriai vizsgálatra
Pszichiátriai Központ
Téma szakértője
- életvezetési problémák
- szorongásos zavarok (kényszerbetegségek)
- deperszonalizációs-derealizációs szindróma
- időskori pszichiátriai betegségek (demencia javítása)
- depresszió
Rendelés típusa:
- Személyes, rendelői vizit
- kizárólag felnőtt ellátás (18 év felett)
- magyar és angol nyelvű ellátás
Rendelés helyszíne:
- 1036 Budapest, Lajos utca 66. Budasquare Irodaház B épület, 5.emelet