Mentális betegségeknél a fizikai egészségre is figyelni kell

A testet és az elmét nem lehet elválasztani

Ahogyan arra már a görög filozófus, Platón is figyelmeztetett, a test és az elme gyógyítása nem választható ketté, hiszen a kettő elválaszthatatlan egymástól. Nem véletlen, hogy a súlyos mentális zavarral élők átlagosan 15-20 évvel élnek rövidebb ideig, mint az e tekintetben egészségesek, általában az olyan kapcsolódó fizikai betegségek miatt, mint a szív-érrendszeri és légzőrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a daganatos betegségek. Különösen a szív-érrendszeri betegségek miatt halálozás aránya növekedett az elmúlt évtizedekben. De mi lehet ennek a hátterében?
Az okok összetettek, de az igen gyakran megfigyelhető, hogy a komoly mentális betegséggel élő személyeknél egészségtelen életmód alakul ki, amit a szociális hátrányok és az antipszichotikus gyógyszerek okozta kardiometabolikus mellékhatások esetleg még fel is erősítenek. Ezért a szív-érrendszeri rizikófaktorok, mint például a metabolikus szindróma (magas vérzsír- és vércukorszint, emelkedett vérnyomás és elhízás) háromszor-négyszer olyan gyakori az érintetteknél, mint az átlagos népességben. Hasonlóképp a cukorbetegségnél: a mentális betegek 10-15%-a él diabétesszel. A szív-érrendszeri betegségek pedig háromszor olyan gyakran fordulnak elő a szkizofréniával élő pácienseknél, mint az átlagban.   
Mindebből következik, hogy a mentális betegséggel élőknél sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a rizikófaktorok csökkentésére, főként szív-érrendszeri tekintetben, már a diagnózis felállításával egyidőben. A gondolat nem új, már 2012-ben megszületett egy olyan ajánlás (Positive Cardiometabolic Health Resource), ami a pszichózissal és szkizofréniával élők kardiológiai kockázatcsökkentésére figyelmeztetett, és ezt 2023-ban meg is újították.

Mentális betegeknél fontos a komplex megközelítés

- A fent említett ajánlásban felhívják a szakemberek figyelmét, hogy az érintett betegeknél mi mindenre kellene figyelni az egészség egészét illetően – ismerteti dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, egyetemi docens. – Többek közt ajánlatos felülvizsgálni az életmódot, ellenőrizni kell a testtömeg-indexet, a vérnyomást, a vérzsírok és a vércukor szintjét, beszélni kell a dohányzás hatásairól. Azok a vörös zónába tartozó értékek is meg vannak jelölve, ahol már fontolóra kell venni a beavatkozást, szakorvosok és az életmód orvoslás segítségével.  A cél az, hogy elsősorban az életmód reformjával, illetve, ha szükséges, gyógyszeres kezeléssel elérhető legyen az úgynevezett zöld zóna, akár a testsúly, akár a vércukorszint, a vérzsírszint, akár a vérnyomás tekintetében.
Fontos, hogy egy új antipszichotikus gyógyszer bevezetésénél ellenőrizni kell a testsúlyt, ugyanis a gyors korai súlygyarapodás (az első négy hétben 3-4 kiló) előrevetíti a hosszú távú súlynövekedést és a kardiometabolikus kockázat növekedését is. Ha ez tapasztalható, a kezelés folytatásának mikéntjét érdemes átgondolni, akár kardiológussal együttműködve. Összeségében pedig diabetológus, dietetikus és mozgásterapeuta bevonása is szükséges lehet, akiknek a tevékenységét a kezelést végző pszichiáter és optimális esetben a vele együttműködő életmód orvos tudja koordinálni.

Az életmód önmagában is gyógyító hatású

A fizikai megbetegedések kockázatának csökkentésén túl a jól kialakított életmód, és ezen belül a rendszeres mozgás önmagában is gyógyító erővel bír, és fontos, sőt szükséges kiegészítése kellene, hogy legyen a mentális betegségek gyógyszeres kezelésének.  
- A rendszeres és jól megválasztott mozgás nem csak az önértékelésen és a testképen képes változtatni, de tanulmányok támasztják alá, hogy hangulatjavító hatása van és az alvásproblémákon is képes segíteni bizonyos mértékben. Arra is vannak bizonyítékok, hogy a mozgás hozzájárulhat bizonyos pszichotikus tünetek enyhítéséhez és a fizikai társbetegségek kezelésének is fontos eszköze – hangsúlyozza Szekeres doktor – A táplálkozás ugyancsak nagyon fontos pillére az egészségnek, elég csak a mostanában sokat emlegetett mikrobiomra, a bél-agy tengely szerepére gondolni, amely kapcsán elmondható, hogy minél egészségesebb a bélflóránk, annál nagyobb az esély a jó mentális működésre is. E tekintetben pedig nem lehet megfeledkezni a pszichés támogatás, a stresszkezelés megtanulásának szerepéről sem (hiszen a stressz negatívan befolyásolja a bélflóra állapotát).
Összeségében tehát elmondható, hogy a komoly mentális betegeknél nagy figyelmet kell fordítani a testi egészségre is, és amennyire lehet, annyira szükséges is a pácienseket a rendszeres szakorvosi kontrollok és az egészséges életmód irányába terelni.   

Forrás: Pszichiátriai Központ (www.pszichiatriaikozpont.hu)