Pszichózis – nem csak skizofréniában jelentkezhet

Megváltozott világkép

- A pszichózis egy nagyon különös állapot, hiszen ilyenkor az agy olyan működésmódba lép, amelyben megváltozik a világkép, és az a vonatkoztatási rendszer, amiben élünk, teljesen eltolódik. A beteg hirtelen azt kezdi érezni, hogy minden körülötte zajlik, minden ellene vagy éppen mindenki érte van – ez utóbbi attól függ, hogy pozitív vagy negatív irányú-e a hangulati eltolódás. Régi pszichiátriai tankönyvekben azt írják, hogy ilyenkor belép a „Ptolemaioszi fordulat”, vagyis én-központúvá válik a személy. A pszichózis ugyanis jelentős mértékben változtatja meg a személyiséget – foglalja össze a lényeget Veres doktornő.

Ez a folyamat végbemehet lassan, fokozatosan, de az is előfordulhat, hogy hirtelen kezdi azt érezni a páciens, hogy minden megtörténhet, hogy megváltozott a világ. A környezet csak azt látja, hogy az adott személy magatartása megváltozott. Furcsa, befelé forduló lett, ugyanis minden bent zajlik, az énjében. Amennyiben fokozatosan alakul ki a pszichózis, akkor ezt ún. prodromális tünetek előzik meg. Ezek az előjelek lehetnek a zárkózottság, az erőteljes befelé fordulás, a furcsaságok, a megszokott dolgok hanyagolása – ez mindig egy minőségi és mennyiségi változás is egyben. Amikor pedig valóban kialakul az elmezavar, az már nagyon feltűnő, hiszen érzékelhetővé válik az a tévely-élmény, ami meghatározza a beteg viselkedését.

Betegségek, amelyekben megjelenik a pszichózis

- A pszichózis egy összefoglaló név egy állapotra, amely megjelenhet a skizofréniában, a skizoaffektív betegségekben, a bipoláris affektív zavarban és a külső toxikus hatásokra kialakuló elmezavarban is. Régen a pszichózist elmebetegségnek, elmezavarnak nevezték – ismerteti dr. Veres Andrea, a Pszichiátriai Központ pszichiátere.

Skizofrénia

A skizofrénia maga is egy összefoglaló elnevezés, amelynek több altípusa létezik.

• Hebefrénia

A legpregnánsabb és a legerőteljesebb személyiségváltozást okozó zavar a fiatalkorban, 15-25 éves kor közt jelentkező hebefrénia. Nevét Hébéről, a fiatalság istennőjéről kapta. A hebefrénia a fiúkat súlyosabban érinti, a férfiak társadalmi szerepköre okán. Veres doktornő összefoglalójából kiderül, hogy a betegség epizódokban zajlik, és bár az első alkalom nagyon súlyos tud lenni, de az utána következők jellemzően már nem mennek annyira mélyre (ez nem minden esetben igaz).
A hebefrénia fontos jellemzője, hogy kamaszkori jegyeket mutat mintegy felnagyítva. Tehát még szétesettebb, sutább, gyerekesebb az illető, megjelenik nála a lázadás, az irányíthatatlanság. Ezt a diagnózist csak nagy körültekintéssel lehet kimondani, mert előfordulhat, hogy a fiatal páciens a betegség indulásakor hebefréniásnak tűnik, de kiderül, hogy egy bipoláris affektív zavarról (mániás depresszióról) van szó valójában. Valódi hebefrénia esetén alapvető a gyógyszeres kezelés és erre épülve a szocioterápia, vagyis a fiatal visszavezetése a kortársai közé.

• Paranoid skizofrénia     

Ez a leggyakrabban diagnosztizált skizofrénia típus. A tünetek a hebefréniához hasonlóan itt is paranoid gondolatok formájában jelennek meg, csak míg a fiatalkori formában inkább téves eszme-töredékek fordulnak elő, addig a paranoid skizofrénia már érettebb személyiségekben alakul ki, egy egész téves eszme-rendszerként. A páciens saját belső logikája szerint egy jól felépített rendszerről van tehát szó, ami azonban ugyanúgy epizodikus jellegű is lehet. Pozitív és negatív tünetekkel járó időszakok váltják egymást, amelyek közül a pozitív tünetek mindig hamarabb észrevehetők, a negatív tünetek pedig inkább deszocializációs jellegűek, vagyis a személy kivonul a társadalomból. Úgy tűnik, mintha depressziós lenne, ugyanakkor a belső világa élénk.

• Klimaxban megjelenő pszichózis (Kleist pszichózis)

Ez a nőknél megjelenő forma leginkább hisztériás jellegű tünetekkel, testi érzésekkel, enerváltsággal, hallucináció-töredékekkel járó állapot, ami jellemzően hangulatzavarnak tűnik.

• Katatón skizofrénia

A katatónia során lefagy a test, a mozgás, mint egy sarokba szorított állatnál. Kívülről az látszik, hogy a páciens megáll, vagy bizonyos pozícióban marad, miközben belül nagy szorongást, kavarodást él meg, a jellegzetes skizofrén tünetekkel.

Skizoaffektív pszichózis

Ebben az állapotban a határok spektrumszerűen rendeződnek. A pusztán skizofrénia és a pusztán affektív zavar rendkívül ritka, általában mindkét végletbe belevegyül egy kissé a másik állapot. Így tulajdonképpen a kettő közti mezsgye a skizoaffektív pszichózis. Az affektív jelleg diagnosztizálása azért nagyon fontos, mert a pszichiátriai betegek halálos szövődményei közül a legveszélyesebb az öngyilkosság, aminek az affektív, vagyis hangulati zavar az egyik rizikófaktora. Az elsődleges cél tehát ennek a kockázatnak a minimalizálása. Ezért aztán az affektív zavarok esetén a gyógyszerelés egy kicsit más, mintha pusztán skizofrénia fordul elő.

Bipoláris zavar

Ez egy nagy szélsőségekkel járó hangulati állapot, amelyben belül is megkülönböztethető két típus.
A bipoláris 1.-es zavarban nagyon nagy kilengések vannak a hangulatingadozásokban. Ez nem azt jelenti, hogy naponta, hanem kb. egyhónapos időtartamokban váltja egymást egy mániás fázis, majd egy depresszív szakasz.
Eleinte eufória jelentkezik, ami miatt sajnos nem szoktak orvoshoz fordulni, hiszen az érintettek olykor úgy érzik, hogy önmaguktól kerültek olyan jó állapotba, amibe más ember semmiképpen sem. Ilyenkor nagyon jól teljesítenek, jól funkcionálnak, könnyen ismerkednek (ez a hipománia egyik jellegzetessége), rövid idő múlva azonban ez az állapot átléphet egy mániás állapotba. Ilyenkor már düh léphet fel, mert például feltartóztatják az illetőt a tevékenységében. Ez általában azért fordulhat elő, mert igen bizarr tevékenységeket kezdeményez, például fel akar vásárolni több óvodát, hogy ő igazgassa az összeset. Ez már egy pszichotikus állapot, hiszen elveszett a realitásérzék, erős és irreális én-tudat befolyásolja a beteget. A bipoláris zavarban is létrejöhet pszichotikus jellegű depressziós fázis (ez a nem bipoláris depresszióban is megtörténhet). Ilyenkor elsősorban önvádlásos, nagyon rossz érzése vannak a páciensnek, amelyhez sokszor beteges magyarázatokat is fűz.
A bipoláris 2.-es zavarban kisebb az amplitúdó, itt inkább a hipomán állapotok váltakoznak a depresszív szakaszokkal. Ez nem naponta többszöri változást jelent, ezek a váltások ennél jóval lassabbak (kivéve a ritka ún. rapid ciklusokban), és kevésbé szélsőségesek.

Szervi és toxikus állapotok miatt kialakuló pszichózisok

Ide többféle állapot sorolható, például a demencia, egy alkohol megvonás miatt kialakuló delírium, vagy a kardiológiai események (például szívinfarktus) után esetleg fellépő oxigénhiány miatt kialakuló pszichózis. A toxikus hatást kiválthatja bármilyen külső „mérgezés” (például kábítószerek), a test kóros állapotából kialakuló agyra ható jelenség. Ilyenkor elvész a tudati központ, sokszor kikapcsol a memória – de ezek nem végleges állapotok. Kivételt jelent ez alól például, ha az agykárosodás már olyan mértékű, hogy nem visszafordítható az állapot, például a demenciánál, amikor esetleg már el sem múlik a zavartság. Sokszor nem gondolnak rá, de amikor valakinek jelentős mértékben lemegy a vércukra, pszichotikus állapotba tud kerülni, akár hallucinálni is képes, agresszívvé válik. Ezért adott esetben nagyon fontos lehet a vércukormérés, akár már a mentőben is.
A pszichózis észlelésénél mindig nagy a környezet felelőssége, hiszen ez az állapot semmiképp sem tekinthető „normálisnak”, és feltétlenül szükség van a pontos diagnózisra épülő ellátásra. Jó hír, hogy kitartó és összetett kezeléssel még ezek az elsőre ijesztőnek tűnő betegségek is jól karbantarthatók, élhető élet folytatható ezekkel együtt is.

Forrás: Pszichiátriai Központ (www.pszichiatriaikozpont.hu)