A klausztrofóbia egy olyan állapot, melynek középpontjában a zárt vagy szűk terek iránt érzett intenzív félelem áll. A klausztrofóbia az egyik leggyakoribb fóbia, mely a mindennapi élet számos területén szorongást okoz. A félelem és a fóbia közötti különbség ott húzódik, ha az már irracionális mértékű, és akadályozza az egyént a munkában, iskolában vagy a napi tevékenységei során.
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban
Mit jelent a klausztrofóbia?
Milyen helyzetekben alakulhat ki klausztrofóbia?
Mi lehet a klausztrofóbia oka?
Milyen tünetekkel jellemezhető a klausztrofóbia?
Hogyan kezelhető a klausztrofóbia?
Hogyan lehet felkészülni a zárt terű orvosi vizsgálatokra (MRI, CT) klausztrofóbia esetén?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pszichiátriai Központ
A klausztrofóbia a görög "klaustros" (szűk) és "phobos" (félelem) szavakból ered. A klausztrofóbia során a neurokémiai anyagok túlstimulálják az agy egy bizonyos, félelemért felelős területét. A félelemnek fontos szerepe van evolúciós szempontból, segít elkerülni a veszélyes helyzeteket. Amikor félelmet élünk át, a szervezetünk szimpatikus idegrendszere bekapcsol, a légzésünk, szívverésünk gyorsul, a vér az izmokba tódul, a pupillánk kitágul. Mindennek szerepe volt abban, hogy például el tudjunk menekülni egy állat elől vagy egy veszélyes helyzetből. Klausztrofóbia esetén viszont a félelem nem segít minket többé, hanem akadályoz. A félelem és a fóbia közötti különbség ott rejlik, hogy a fóbia intenzív és irracionális félelmet jelent. A fóbiák esetében a félelem mértéke nem felel meg a tényleges veszély mértékének, sőt olyan dolgoktól félünk, amik valójában nem jelentenek veszélyt számunkra. A fóbiák akkor válnak egészségügyi problémává, amikor a félelem már akadályozza a mindennapi tevékenységek elvégzését. A klausztrofóbia korlátozhatja például a hatékony munkavégzés képességét, megterhelheti a kapcsolatokat és csökkentheti az önbecsülést.
A klausztrofóbia a szűk, zárt terek iránt érzett rendkívüli félelemmel és szorongással jár. A klausztrofóbia gyakori kiváltó okai az alagutak, liftek, vonatok és repülőgépek, de tömött helyen vagy akár egy kis szobában való tartózkodás közben is megnyilvánulhat. Érintettjei ilyenkor érzik a szívverésük gyorsulását, izzadás, szédülés, nehézlégzés és egyéb kellemetlen tünetek jelentkezhetnek. A klausztrofóbia koncentrációs és működési nehézségeket okozhat; sőt sokan előre félnek az ilyen helyzetektől, aggasztják őket a zárt térben való tartózkodással kapcsolatos gondolatok. A klausztrofóbia tehát hajlamosít az egyéb szorongásos zavarokra, alvászavarokra és a depresszióra is.
A klausztrofóbia fő kezelési lehetősége a viselkedéstréning, de helyszíni megoldást nyújthat a relaxáció és a mély légzőgyakorlatok. Sokaknak segít a támogató csoporthoz való csatlakozás is. A menopauza előtti években, az úgynevezett perimenopauzában sok nő megtapasztalhatja a hangulatingadozásokat, esetleg -zavarokat és más megterhelő pszichés tünetet. Ez a nagy változásokat hozó időszak bizonyítottan erősen hat tehát a mentális és lelki egészségre, de dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere szerint ezt nem kell ...
Kapcsolódó cikkünk
Pszichés szempontból sérülékeny időszak a perimenopaza
A klausztrofóbia a zárt terektől való túlzott mértékű félelmet jelenti. A leggyakoribb kiváltó okai közé éppen ezért az olyan szituációk tartoznak, ahol sok ideig szűk térben kell tartózkodni. A klausztrofóbia kiváltó faktorai a következők lehetnek:
A klausztrofóbia kialakulási okát nem pontosan ismerjük. Valószínű azonban, hogy szerepet játszik benne a család, akár a genetikai hajlam tovább örökítésével, akár a helytelen minta tanításával. Ha a gyermek látja ugyanis valamelyik szülője szűk helyekre adott szorongásos reakcióját, könnyen megtanulja tőle. A klausztrofóbia olyan élmények hatására is kialakulhat, amelyek szűk vagy zárt terekkel kapcsolatosak. Okozhatják például az olyan traumatikus események, mint egy lift megrekedése vagy a bezártság élménye. Néhány klausztrofóbiás felnőtt olyan eseményekről számol be, amikor gyermekként csapdába estek vagy szűk térbe voltak zárva.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A klausztrofóbia tünetei általában a következők:
A gyermekek között a klausztrofóbia gyakran úgy jelentkezik, hogy sír, hisztizik, lefagy vagy a szüleibe kapaszkodik a gyermek. Így mutatja ki a benne rejlő feszültséget, és azt, hogy távozni akar.
A klausztrofóbia két fő kezelési módja az expozíciós terápia és a kognitív viselkedésterápia. Az alábbiakban bemutatjuk a klausztrofóbia ezen kettő, fő kezelési módját és az egyéb lehetőségeket is. A klausztrofóbia kezelési lehetőségei:
Megnyugtató tudni, hogy sok embernek vannak fóbiái, a klausztrofóbia ráadásul egy kezelhető állapot. A kezeléssel és a terápián tanult technikák gyakorlásával megtanulhat megbirkózni vele. Megtanulhatja kezelni a zárt helyektől való félelmét, és újra szabadon élvezheti az életét!
Az orvos felkeresése sokszor alapvetően is egy félelmetes szituáció. Rideg környezetben, kiszolgáltatott helyzetben végeznek sokszor vizsgálatokat, ráadásul még sok beteg fél is közben, hogy mit talál majd az orvos. Klausztrofóbia esetén az MRI vagy a CT vizsgálat egy kiemelten szorongató élmény lehet. Az orvosi környezettől, a betegségtől és a zárt tértől való félelem összeadódik ilyenkor. Mégis, fel lehet készülni ezekre a vizsgálatokra a következő lépések segítségével:
