A hangulatzavarok az alap hangulat, érzelmi állapot megváltozását jelentik. Természetes, hogy egy nap során folyamatosan változik a hangulatunk, hiszen igazodik az életünk, a külvilág alakulásához. Hangulatzavarok esetén azonban más a helyzet, ilyenkor ideiglenesen vagy tartósan fennállhat egy hangulat, ami független a külvilág eseményeitől, sőt befolyásolja a megküzdési képességet, valamint szorongást okozhat. A hangulatzavarok leggyakoribb típusai a depresszió és a bipoláris zavar.
Tartalom
Mit jelentenek a hangulatzavarok?
Mik a hangulatzavarok legismertebb típusai?
Miért alakulhatnak ki hangulatzavarok?
Milyen tünetek alapján ismerhetőek fel a hangulatzavarok?
Hogyan azonosíthatóak a hangulatzavarok?
Milyen kezelésre van lehetőség hangulatzavarok esetén?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pszichiátriai Központ
Mit jelentenek a hangulatzavarok?
A hangulatzavarok egy gyűjtőfogalom, amibe a hangulati élet, érzelmi állapot tartós és diszfunkcionális megváltozásai tartoznak. Valójában a hangulati zavarok a leggyakoribb pszichiátriai kórképek, példaként említhetjük az ide sorolható depressziót vagy bipoláris zavarokat. Az érzelmi állapotunk és a hangulatunk folyamatosan változik, ezért sok esetben nehéz felismerni és elkülöníteni a hangulatzavarok állapotát. A helyzettől függő, ideiglenes hangulatváltozás egy normális válasz a szervezetünktől, a hangulatzavarok diagnózisához azonban a tüneteknek több héten keresztül vagy hosszabb ideig kell fennállniuk. Alapvetően azt mondhatjuk, hogy hangulatzavarok esetén hosszú ideig tartó és szélsőséges hangulatok fordulhatnak elő, például szélsőséges boldogság vagy szomorúság vagy mindkettő. Bizonyos hangulatzavarok más tartós érzelmeket is okozhatnak, például dühöt vagy ingerlékenységet. Hangulatzavarok esetén ezek az érzelmek akadályozhatják a mindennapi tevékenységeket, negatívan hatnak az alvásminőségre és a társas kapcsolatokra is. Befolyásolhatják a rutintevékenységek, például nehézségeket okozhatnak a munkában vagy az iskolában.
Mik a hangulatzavarok legismertebb típusai?
A hangulatzavarok egy összefoglaló elnevezés, melynek csoportjába több különböző kórkép is beletartozik. A csoporton belül a hangulatzavarok különböző formái viszonylag jól elkülöníthetők egymástól, azonban sok esetben hosszú idő elteltére van szükség, hogy a teljes képet is láthassuk. Mindegyik esetben a hangulati élet és az érzelmi állapot tartós megváltozása jelentkezik. A hangulatzavarok legismertebb típusai a következők:
- Depresszió: A depresszió hosszú ideig tartó levertséget, szomorúságot, érdeklődésvesztést, energiavesztést és alacsony önértékelést okozhat.
- Dysthymia: A depresszió ,,enyhébb” formája, mely krónikusan, tartósan fennáll.
- Szezonális affektív zavar (SAD): Ez a zavar a sötétebb, téli hónapokban jelentkezik, és általában a kevesebb mennyiségű napfényhez kapcsolódik. Az érintettek általában levertséget és energiahiányt tapasztalnak a téli hónapokban.
- Premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD): Ez a fajta hangulatzavar a menstruáció előtt hét-tíz nappal kezdősik, és a menstruáció kezdetétől számított néhány napon belül elmúlik. A hátterében hormonális változások állhatnak, míg a tünetek között szerepelhet düh, ingerlékenység, szorongás, depresszió és álmatlanság.
- Bipoláris hangulatzavar: Ebben a zavarban az egyén hangulata ingadozik a depressziós a mániás epizódok között. A mániás epizódok során a személy túlzottan felfokozott, energikus és impulzív lehet, míg depresszió esetén a levertség és az érdeklődés hiánya jellemző. Több különböző típusa is van.
- Súlyos affektív zavar: A súlyos depresszió és súlyos bipoláris zavar sorolható ide.
Depresszió - ha nem képes az örömre, kaphat segítséget
Annyira depressziós vagyok – mondjuk sokszor, anélkül, hogy tudnánk, valójában mit is takar ez a pszichés betegség. A rossz hír, hogy a tartós lehangoltságra való hajlam genetikus, a jó hír viszont, hogy szakértő támogatással ki lehet lábalni belőle. Dr. Veres Andrea , a Pszichiátriai Központ pszichiátere, főorvos a Depresszió ...
Miért alakulhatnak ki hangulatzavarok?
A hangulatzavarok kialakulásában nem lehet egyetlen, konkrét okot megnevezni, hanem több tényező együttesen alakítja ki. A hangulatunkat az agyunk kémiai folyamatai befolyásolják, így alapvetően azt mondhatjuk, hogy ezeknek a felborulása lehet az okozója a hangulatzavarok kialakulásának. Főként a depresszióra jellemző, hogy az agyban találhatók neurotranszmitterek egyensúlya felborul, ami változáshoz vezet a hangulati életben. Egyéb hormonális változások is hangulatzavart okozhatnak: ide sorolható a terhesség és a menopauza is. A neurotranszmitterek egyensúlyának felborulását azonban több minden együttesen alakíthatja ki. Amennyiben több tényező is fennáll, úgy a kialakulás rizikója nagyobb, ám ez minden esetben egyénfüggő is.
A hangulatzavarok kialakulásában szerepet játszhatnak például egyes genetikai, öröklött tényezők is, mert megfigyelhető a családi halmozódás hangulatzavarok esetén. Ha az egyén családjában előfordultak korábban akár szorongásos zavarok, akár depresszió vagy egyéb hangulatavarok, úgy nagyobb valószínűséggel alakulhat ki ismét egy családtagnál. A hangulatzavarok esetén is kockázati tényezőt jelenthet a traumák átélése, sok más mentális kórképhez hasonlóan. Akkor fordulhat elő, ha az egyén egy traumatikus eseményt nem képes feldolgozni, mert nincs meg hozzá a megfelelő megküzdési stratégiája, aminek segítségével önállóan is feldolgozhatná. A feldolgozás hiánya hangulatzavarok kialakulását okozhatja. Leggyakrabban balesethez, erőszakhoz, halálesethez vagy egyéb nem hétköznapi eseményhez köthető. A környezet is kiválthat hangulatzavarokat. Jellemzően a munkahelyi stressz, anyagi problémák és párkapcsolati gondok sorolhatóak ide, valamint krónikus betegség esetén is gyakoribbak a hangulatzvarok.
Milyen tünetek alapján ismerhetőek fel a hangulatzavarok?
A hangulatzavarok különböző fajtáinak különböző tünetei vannak. Az alábbiakban megpróbáltunk összegyűjteni olyan általános tüneteket, amik a legtöbb esetben jellemzőek, és arra utalhatnak, hogy az egyén valamiféle hangulatzavarral küzd. Ezek a tünetek alapján önállóan, vizsgálat nélkül azonban nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a hangulatzavarok pontosan melyik típusáról van szó, ehhez minden esetben részletes pszichiátriai vizsgálatra van szükség. A hangulatzavarok általános tünetei a következők lehetnek:
- Levertség és szomorúság: Tartósan levert/rossz hangulat és szomorúság érzése, ami hosszabb ideig fennáll.
- Érdeklődés elvesztése, örömtelenség: Azok a tevékenységek, melyek korábban örömet okoztak, feltöltötték az egyént, már nem váltják ki ezeket a pozitív érzéseket.
- Energiahiány: Csökkent energiaszint, levertség, az egyén hamar elfárad, vagy apróbb tevékenységekhez sincs elegendő energiája.
- Étkezési változások: Megváltozott étvágy, ami gyakran jár súlygyarapodással vagy éppen súlyvesztéssel jár.
- Alvászavarok: A hangulatzavarral élők gyakran alszanak a szükségesnél többet vagy éppen kevesebbet.
- Koncentrációs nehézségek: A koncentráció nehezített, az egyén figyelme nehezen megtartható, illetve nehezen kelthető fel.
- Önértékelési problémák: A hangulatzavarok csökkent önértékeléshez vezethetnek, az érintett hajlamos lehet túlzottan alábecsülni önmagát és a képességeit.
- Lelassult gondolkodás és beszéd: Jellemző lehet a lelassult gondolkodás és beszéd, ami kiterjedhet a párbeszédek minőségére is.
- Szorongás: Néha a hangulatzavarokkal együtt szorongásos tünetek is megjelenhetnek, például pánikrohamok.
- Öngyilkossági gondolatok: Súlyos esetekben egyes hangulatzavarok öngyilkossági gondolatokat is okozhatnak.
- Mániás időszakok során: Fokozott energia, csökkent alvásigény, megnövekedett önbizalom, gondolatok száguldása, kockázatos viselkedés.
Hogyan azonosíthatóak a hangulatzavarok?
A hangulatzavarok felismerése nem egyszerű feladat, hiszen a tünetek nem csak típusonként, hanem egyénenként is eltérőek lehetnek. Hangulatzavarok gyanúja esetén éppen ezért fontos a megfelelő, pszichiáter szakember felkeresése, aki diagnosztizálna tudja a kórképet. Mivel a tünetek hátterében szervi betegségek is állhatnak, így első körben ki kell zárni a hangulatzavarok más, fiziológiai okait, például a pajzsmirigybetegséget vagy vitaminhiányt. Ezt követően a pszichiáter interjút vagy felmérést készít, és kérdéseket tesz fel a tüneteiről, alvási és étkezési szokásairól, mindennapjairól. A hangulatzavarok diagnózisának felállításához az Amerikai Pszichiátriai Társaság Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében szereplő kritériumokat használják. A hangulatzavarok akkor diagnosztizálhatóak, ha a szomorúság, elragadtatás, düh vagy más érzelem:
- Túlságosan intenzíven és tartósan van jelen
- Más tünetek is kísérik, például alvásváltozás vagy az aktivitási szint megváltozása
- Jelentősen rontja a személy cselekvőképességét
Milyen kezelésre van lehetőség hangulatzavarok esetén?
A hangulatzavarok pontos kezelése is nagymértékben függ a hangulatzavar típusától. Alapvetően elmondható, hogy több kezelési mód is adott, ezek alkalmazhatók külön-külön, illetve egymással kombinálva is. Fontos, hogy a kezelést minden esetben pszichiáterre kell bízni, hiszen ő tudja pontosan összeállítani a hatékony terápiát, illetve kísérni ezen az úton a pácienst. Az alábbi kezelési módok jöhetnek szóba hangulatzavarok esetén:
- Szakember felkeresése: Az első és legfontosabb lépés a probléma felismerése és az ehhez megfelelő szakorvos, pszichiáter felkeresése. Ez jellemzően önállóan történik, esetleg a családtagok segítségével. A pszichiáter hatékonyan tud segíteni hangulatzavarok esetén, ezért a hosszas, magányos szenvedés helyett érdemes mihamarabb felkeresni.
- Kognitív viselkedésterápia: A kognitív viselkedésterápia vagy más néven ,,beszélgetéses” terápiák vagy konzultációk rendkívül hatékonyak lehetnek a negatív gondolatok feltérképezésében, illetve pozitív gondolatokkal történő helyettesítésében. Segítségével a negatív gondolati minták átalakíthatóak és megszüntethetőek.
- Gyógyszerek: Súlyosabb esetekben, amikor a pszichiáter úgy ítéli meg, gyógyszeres kezelés is szóba jöhet, jellemzően rendszeres követés mellett.
- Életmódbeli változtatások: Az egészséges életmód, beleértve a rendszeres testmozgást, a megfelelő táplálkozást és az elegendő alvást már önmagában is segíthet az érzelmi egyensúly fenntartásában.
- Társas támogatás: Fontos, hogy az egyénnek legyen egy támogató családi, baráti közege, ahol bátran és nyíltan beszélhet az őt érintő dolgokról.
- Stresszkezelési technikák: A stresszkezelési technikák, mint például a relaxáció vagy akár a meditáció szintén pozitív hatással lehetnek hangulatzavarok esetén.
- Kezelési terv követése: A pszichiáter által meghatározott kezelési terv betartása és annak követése a legfontosabb a kezelés sikerességét illetően. Amennyiben a páciens együttműködő, úgy a terápia is hatékonyabb lesz.
Általánosan elmondható, hogy a gyógyuláshoz vezető út nem rövid, tartós és rendszeres terápiára van szükség. Ez jellemzően addig tart, amíg a páciens igényét érzi. Természetesen a pszichiáter is javaslatot tehet a terápia hosszára, illetve annak folytatására. Az együttműködés tehát kulcsfontosságú a terápia sikerességét illetően.
Specialitások:
Rendelés típusa:
- személyes, rendelői vizit
- kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.