Szorongást, félelmet, mindenki érzett már élete során; ezek teljesen normális jelenségek, és az egyéni válaszreakcióktól függ, hogy kiből mit váltanak ki adott helyzetek és hogyan reagál adott szituációkra. Azonban, ha ez a szorongás állandósul és a tünetek erősödnek, abban az esetben már szakember segítségére van szükség.
Tartalom
Mik azok a szorongásos zavarok?
A szorongásos zavarok típusai I. - pánikbetegség
A szorongásos zavarok típusai II. – generalizált szorongásos zavar (GAD)
A szorongásos zavarok típusai III. - kényszerbetegségek
A szorongásos zavarok típusai IV. - agorafóbia
A szorongásos zavarok típusai V. – szociális szorongásos zavar
A szorongásos zavarok kezelése
A szorongásos zavarok gyógyulási esélyei
Online Bejelentkezés
Dr. Veres Andrea
Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Mik azok a szorongásos zavarok?
A szorongás zavarok olyan mentális egészségügyi állapotok, melynek során az egyén intenzív szorongást, félelmet tapasztal. A szorongásos állapotok és a félelem különböző élethelyzetekben jelentkezhet, ebből kifolyólag pedig a mindennapi tevékenységekre is kihatással lehet és befolyásolhatja az életminőséget is. Alapvetően az élete során mindenki tapasztal szorongást adott, magas stresszel járó helyzetekben, mint például egy vizsga vagy akár egy állásinterjú. Ezek azonban olyan szituációk, melyek során egy egészséges szorongás, félelem és izgalom általában jelen vannak. A szorongásos zavar esetében viszont arról van szó, hogy olyan helyzetek váltanak ki szorongást az egyénből, amik jellemzően nem „indokolnák”.
A szorongásos zavarok okai
A szorongásos zavarok okai igen összetettek, kialakulásához általában több minden is szükséges: szerepe van egyes pszichológiai tényezőknek, az agyban lejátszódó kémiai folyamatoknak, környezeti hatásoknak és genetikai hajlam is közrejátszhat.
Pszichológiai tényező például a traumák elszenvedése. Ez lehet egy veszteség, bántalmazás, de akár tartós stresszhelyzet is előidézheti. Gyakori, hogy a szorongásos tünetek akár hónapokkal később jelentkeznek először. Az agy kémiai struktúrájának változásai is az okok között szerepelhetnek: a szorongásos zavarok összefüggésben lehetnek egyes neurotranszmitterek – például szerotonin és noradrenalin – egyensúlyának felborulásával. A környezeti hatásokon belül a szocializáció és a családi körülmények az elsődlegesek: a támogatás és a szerető környezet hiánya szintén hozzájárulhat a szorongásos zavarok kialakulásához. Akárcsak több mentális kórkép esetében, úgy ebben az esetben is a genetikai hajlam is egy oka lehet a szorongás kialakulásának; tehát, ha a családi előzményben szerepel hasonló probléma, akkor nagyobb eséllyel alakul ki a későbbi generációknál is.
A szorongásos zavarok tünetei
A szorongásos tünetek változatosak lehetnek; ez attól is függ, hogy mely típusú szorongásos zavarról van szó. Általánosságban azonban jellemző, hogy az egyén intenzív félelmet és aggodalmat tapasztal, ami akár látható, és mások számára is érzékelhető, fizikai tünetek formájában is megnyilvánul. A szorongásos zavarok esetében 4 nagy tünetcsoportról lehet beszélni, így tehát vannak: érzelmi tünetek, testi tünetek, viselkedésben megjelenő tünetek és kognitív tünetek is.
Az érzelmi tüneteket két csoportra lehet osztani: vannak az úgynevezett mínusztünetek és plusztünetek. Előbbiek a lehetséges felmerülő érzelmek korlátozását takarja, például az egyén halkan beszél. Utóbbiak pedig – tehát a plusztünetek – melyek célja a szorongás csökkentése például kommunikáció formájában. Alapvetően a leginkább jellemző érzelmi tünetek az alábbiak:
- az intenzív szorongás, félelem és aggodalom érzése
- szomorúság adott helyzetben
- az önuralom elvesztésétől való félelem
- feszültség
A szorongás következtében átélt félelem és idegesség testi tünetek formájában is gyakran jelentkezik, ezek van, hogy hirtelen lépnek fel, így sok esetben ijesztőek lehetnek. A tüneteket fokozhatja az ezek miatt is fellépő félelem.
- szívdobogás érzése, szapora pulzus
- szédülés
- hányinger
- remegés
- légszomj
- izzadás
- tágabb pupillák
A viselkedésben is megjelenhetnek eltérések:
- szociális helyzetek kerülése
- félrevonulás
- ismétlődő mozgássorok, cselekedetek
- túlmozgás
Ezek a viselkedések mind a szorongás mielőbbi csökkentését szolgálják, az egyén igyekszik szabadulni az adott helyzetből.
A szorongásos zavarok a felszabadult stressz és félelem miatt, a kognitív funkciókat is átmenetileg befolyásolják. Kognitív tünetek lehetnek:
- figyelemhiány
- koncentráció nehézsége
- a legrosszabb kimenetelek pörgetése
Fontos, hogy nem minden tünet jelentkezik. A szorongásos zavarok esetében jellemzően adott tünetek jelennek meg, majd ezek ismétlődnek meg a következő szorongásos epizód alkalmával. A tünetek súlyosságukban is eltérőek lehetnek: a gyengétől kezdve egészen a nagyon erősig. Előbbi esetben előfordulhat, hogy az egyént nem zavarják meg a tünetek, ám ettől függetlenül jelen vannak.
A szorongásos zavarok típusai
A szorongásos zavarok esetében többféle típusról lehet beszélni; mindegyiknek megvannak a sajátosságai, amellett, hogy az általános tünetek is jellemezhetik őket. A szorongásos zavarok különböző típusait fontos elkülöníteni egymástól, illetve pontosan diagnosztizálni, hogy mely típusról is van szó, hiszen a terápia és a kezelési terv pontos kialakításához ez egy rendkívül fontos szempont.
A szorongásos zavarok típusai I. - pánikbetegség
A pánikzavar vagy pánikbetegség az egyik, általánosan legismertebb szorongásos zavar. A pánikrohamok jellemzően hirtelen és intenzíven jelentkeznek – valami azonban általában kiváltja azokat. A pánikroham erős pszichés és fizikai tünetek formájában jelentkezik. Ilyen tünet súlyosabb esetben például a halálfélelem, szívdobogásérzés, az egyén úgy érezheti, hogy nehéz a mellkasa, így a levegővételt is nehezebbnek érezheti. Egy-egy pánikroham hossza eltérő lehet, azonban jellemzően több percig, de akár még tovább is eltarthat.
A szorongásos zavarok típusai II. – generalizált szorongásos zavar (GAD)
A generalizált szorongásos zavar során, az egyén nem csak alkalmanként tapasztalja a szorongás tüneteit, hanem azok jellemzően konstans jelen vannak a mindennapi életben. Természetesen nem feltétlenül fedi le az mindennapok egészét, azonban az általános tevékenységek és körülmények is könnyedén szorongást váltanak ki. GAD-t válthat ki például a pénzügyi helyzet, egészségi állapot, társ nélküliség.
A szorongásos zavarok típusai III. - kényszerbetegségek
A kényszerbetegség, más néven OCD (obsessive-compulsive disorder) során az egyénnek kényszeres gondolatai vannak és kényszeresen szükséges, hogy végrehajtson egy-egy cselekvést, ezek már gyakran gyermekkorban megmutatkoznak. A kényszeres cselekvések átmenetileg csökkentik a szorongást, azonban nem nyújtanak megoldást a problémára. Ilyen cselekvés lehet például az állandó kézmosás, vagy bármi, amit az érintett nem azért hajt végre mert objektíven szükséges, hanem mert úgy érzi, hogy végre kell hajtania.
A szorongásos zavarok típusai IV. - agorafóbia
A szorongásos zavarok közé tartoznak különféle fóbiák is, melyek közül az egyik legismertebb az agorafóbia, vagy hétköznapi szóval élve „tömegiszony”. Az egyénben szorongás alakul ki, ha nagy tömegben kell lennie, különösen akkor, ha nem tud egykönnyen kiszabadulni onnan.
A szorongásos zavarok típusai V. – szociális szorongásos zavar
A szociális szorongásos zavar jellemzője a társas helyzetekben érzett szorongás. Ilyen társas helyzet lehet egy összejövetel, ahol az egyén nem ismer például mindenkit, de akár a már jól ismert személyek közelében is előfordulhat szorongás. A szociális szorongásos zavarral élőknél gyakori, hogy a nyilvános szerepléstől is tartanak. Ezek oka, hogy attól félnek, hogy mások mit gondolnak róluk és, hogy kellemetlen helyzetbe kerülhetnek.
A szorongásos zavarok kezelése
A szorongásos zavarok kezelése az esetek többségében pszichiáter segítségét igénylő feladat. A pszichiáter szükség esetén bizonyos gyógyszereket is felírhat a páciensnek, melyek segítik a pszichoterápia hatékonyságát és segítik csökkenteni a szorongás mértékét is.
Az elsődleges kezelési módszer a pszichoterápia, ez lehet kognitív viselkedésterápia vagy akár expozíciós terápia is. Előbbi esetben a terápia célja az, hogy a negatív és irracionális gondolati mintázatokat megváltozzanak; ehhez vannak bizonyos, elsajátítható technikák. Az expozíciós terápia során a pácienst fokozatosan szembesíteni szükséges a félelmével, és az azt kiváltó helyekkel, helyzetekkel. Ez főként szociális szorongásos zavar vagy poszttraumás stressz szindróma esetén lehet hatékony.
Gyógyszeres kezelést csak rendkívül súlyos szorongásos zavar esetén alkalmaznak. Ilyen esetekben antidepresszánsok vagy anxiolitikumok adása történik. Az anxiolitikum adásához erősebb indikációkra van szükség: hosszú távú alkalmazásuk nem javasolt. Fontos, hogy minden gyógyszeres kezelés pszichiáter felügyelete alatt történik! Ő állítja be a dózist és határozza meg a kezelés hosszát is.
A szorongásos zavarok gyógyulási esélyei
A szorongásos zavarok kezelése hatékony lehet, amit bizonyít, hogy a páciensek állapotán jellemzően önmagában a pszichoterápia is jelentős mértékű javulást hoz. A teljes gyógyulás tehát lehetséges, azonban ez nagyban függ többek között, az egyén hozzáállásától is. Fontos, hogy a páciens motivált legyen, ugyanis az nem valódi megoldás, ha megtanul együtt élni a szorongásával, amikor az jól kezelhető és az esetek többségében gyógyítható is. A korai diagnózis ebben az esetben is fontos, hiszen az idő előrehaladtával a tünetek fokozódhatnak, erősödhetnek, aminek kezelése értelemszerűen már egy nehezebb feladat. Így, ha szorongásos tüneteket tapasztal, melyek időről-időre jelentkeznek, foglaljon időpontot pszichiátereinkhez! Rendelés típusa: Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Téma szakértője
Specialitások:
Utolsó módosítás:2024.04.02 16:06