Traumákat mindenki átél élete során, mondhatni, hogy az élet velejárója. Azonban az egyes traumákat nem egyformán élik meg az emberek és nem is egyformán reagálnak rájuk, dolgozzák fel.
Tartalom
Miből ismerhető fel, ha valaki traumát szenvedett el?
Jelentkezzen be online
Pszichiátriai Központ
Mi az a trauma?
A trauma olyan események vagy tapasztalatok eredménye, amelyek súlyos negatív hatást gyakorolnak az egyén mentális, érzelmi és pszichológiai jólétre. Traumák számos formában és súlyosságban jelentkezhetnek, és azok hatásai hosszú távúak lehetnek. Megfogalmazható úgy is, hogy a trauma olyan pszichológiai és érzelmi állapot, amely súlyos stressz vagy veszteség eredményeképpen alakul ki. Trauma kialakulhat egy vagy több esemény következtében is. Negatív hatásai többféle módon nyilvánulhatnak meg, ez minden esetben egyéni.
A traumák kategóriái
A traumákat alapvetően kétféle kategóriába lehet sorolni, attól függően, hogy miként alakulnak ki, pontosabban az adott esemény kialakulásának a tempójától, mely a trauma kialakulásához vezetett. Ennek megfelelően lehet szó akut traumáról és komplex traumáról.
Az akut trauma rövid időn belül bekövetkező, egyértelmű események hatására alakul ki. Ilyen lehet például egy baleset, veszteség, vagy természeti katasztrófa. Könnyű beazonosítani, hiszen jellemzően közvetlenül az esemény bekövetkezte után alakul ki.
A komplex trauma hosszabb időn keresztül tartó stressz, következtében jön létre. A stresszhelyzet jellemzője lehet még, hogy ismétlődő, nem kell feltétlenül, hogy állandó legyen. Az akut traumával ellentétben a komplex trauma nehezebben beazonosítható, kevésbé egyértelmű. Komplex trauma kialakulhat a családi háttérből fakadóan, bántalmazó környezetben élés következtében is.
A traumák okai
Traumák különböző okok miatt alakulhatnak ki, ez az egyén érzékenységtől, az események egyéni megélésétől is függ. Összességében azonban vannak olyan eseménykategóriák, melyek traumát okozhatnak.
Ilyenek például a fizikai sérülések, melyek súlyos balesettel vannak összefüggésben, illetve a műtéti traumák is idetartozhatnak.
Érzelmi és szociális események, történések is kiválthatnak traumát. Az idetartozó események skálája igen széles lehet. Kiváltó ok lehet például egy szakítás, válás, haláleset. Gyakorlatilag minden személyes veszteségből trauma fejlődhet ki.
A bántalmazások különböző formái is traumatikus élményeknek minősülhetnek. Legyen szó akár fizikai, vagy akár érzelmi bántalmazásról. Az, hogy ez melyik korban történik – gyermek vagy felnőtt korban – az nem befolyásolja a kialakulásának lehetőségét.
Gyakori trauma lehet még betegségek és egyéb egészségügyi problémákból fakadóan. Ide sorolhatók például a gyógyíthatatlan betegségek, vagy az invazív hosszas kezelést igénylő állapotok.
Miből ismerhető fel, ha valaki traumát szenvedett el?
A trauma, az elszenvedő személyek viselkedésében és érzelmi megnyilvánulásaikban is felismerhető. Ugyan az egyéni reakciók okán ezek a megnyilvánulások eltérőek lehetnek, azonban, ha valaki a korábbiaktól eltérő érzelmi reakciókat mutat adott dologra, ott feltételezhető, hogy valami probléma van. Nem minden esetben ismeri fel a környezet, hogy valakit trauma ért, azonban az is fontos, hogy maga az érintett felismerje, hogy mivel áll szemben.
Az egyik leggyakoribb érzelmi megnyilvánulás a düh és ingerlékenység lehet. Azok, akiket trauma ért, gyakran dühösen reagálnak egy-egy helyzetben, illetve ingerlékenyebbek, érzékenyebbek is lehetnek.
Ezzel ellentétesen megtörténhet, hogy érzelmileg az egyén teljesen elzárkózik: nem beszél az érzelmeiről, megpróbál elzárkózni az érzelmek elől és az érzelmi kapcsolatok elől is. Ugyanígy szociálisan is bezárkózhatnak, kerülhetik a társas helyzeteket. Különösen igaz ez az olyan szituációkra, melyek a traumát kiváltó okra emlékeztetik.
Úgynevezett flashback-et is tapasztalhatnak traumát átélt személyek. Ennek során újra és újra felidézik/felsejlik a traumatikus eseményhez kapcsolódó emlék.
Traumához társuló zavarok
Súlyos esetekben, gyakran egyéb, pszichés zavarok is társulhatnak, kialakulhatnak a már meglévő trauma mellé. Alapvetően ez abból fakad, hogy az egyén nem képes feldolgozni azt a terhet, illetve emléket, eseményt, ami történt.
Kialakulhat depresszió, traumát elszenvedett személyeknél. Ennek következtében elveszíti az érdeklődését olyan dolgok iránt, melyek korábban örömet okoztak számára, vagy melyek fontosak voltak. Az alvászavarok is gyakoriak lehetnek, különösen az álmatlanság és a rémálmok, amik gyötrik az érintettet.
Az intenzív szorongás és a pánikrohamok jelenléte sem ritka ilyen esetekben. Ezeknek mindig van konkrét kiváltó oka, például valami, ami a traumára emlékezteti az egyént, valamint, ahhoz hasonló helyzetek is kiválthatják.
Előfordulhat önpusztító magatartás is: ez megnyilvánulhat gondolatok szintjén, de akár cselekvés formájában is.
A trauma diagnosztizálása
A trauma meglétének diagnózisa pszichiáter vagy pszichológus kompetenciája. A diagnózis felállításáig több lépcsőn keresztül vezet az út.
Az első lépés a érintettel történő interjú. Ennek célja felmérni az egyén mentális állapotát, megismerni az érzéseit és reakcióit. Ezek megismerése a későbbi diagnózis szempontjából fontosak lehetnek és segíthetik az esetlege traumás esemény, vagy események beazonosítását.
Ha a kezelőorvos vagy pszichológus úgy ítéli meg, szükség lehet bizonyos tesztek kitöltésére is, melyekből a szakember sok mindent megtudhat. Ezek a kérdőívek főként az esetleges depresszió, szorongás vagy poszttraumás stressz meglétére összpontosítanak.
Hosszantartó trauma megléte esetén poszttraumás stressz szindróma alakulhat ki; ez abban az esetben történik, hogy ha a trauma feldolgozása sikertelen, és tartósan, hosszabb időn keresztül fennállnak a tünetek. A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) akár éveken keresztül is jelen lehet, ezzel megnehezítve az érintett mindennapjait. Ennek a diagnózisához azonban szigorú kritériumok vannak. Meg kell jegyezni, hogy aki traumát élt át, nem feltétlenül szenved vagy szenvedett poszttraumás stressz szindrómában.
A trauma kezelése
A trauma kezelése és annak hossza függhet az egyéni helyzettől, az esemény jellegétől, súlyosságától. Vannak azonban olyan általános körülmények, melyek segíthetnek az érintettnek megbirkózni a traumával.
Ha az egyén biztonságban érzi magát, mind érzelmileg, mind pedig fizikailag, az sokat segíthet a trauma feldolgozásában. Mint minden más mentális kórkép esetében, a támogatás ebben az esetben is rendkívül fontos.
Amennyiben a trauma mellé szorongás, depresszió, esetleg alvászavar lép fel, szükséges lehet gyógyszerek alkalmazása is, ha a pszichiáter úgy ítéli meg.
A trauma feldolgozásának esetében a legfontosabb tényező az idő. Idővel az emlékek fakulhatnak, kevésbé lesznek intenzívek, így az ezzel kapcsolatos negatív érzések már nem befolyásolják a mindennapokat. A folyamat nem mindenkinél egyforma, van, akinek nincs szüksége szakember segítségére, azonban van, akiknek feltétlenül igénye és szüksége van rá.
Azonban utóbbi esetben rendkívül fontos, hogy megfelelő szakember segítségével történjen a feldolgozás.
Gyógyulás traumából
A traumából történő gyógyulás alapvetően hosszú folyamat, ez függ attól is, hogy akut vagy komplex traumáról van-e szó, továbbá ez függ az egyéni tényezőktől is, illetve, hogy a trauma mellé társul-e egyéb zavar.
Amennyiben a trauma hatásai, tünetei tartósan fennállnak érdemes felkeresni a megfelelő szakembert, aki segíthet az események feldolgozásában és a lelki, mentális állapot stabilizálásában. Rendelés típusa: Rendelés helyszíne:
Téma szakértője
Specialitások:
Utolsó módosítás:2023.09.06 15:17