- Antidepresszánsok kezelési lehetőségként krónikus fájdalom esetén
- Mellkasi fájdalom, erős szívdobogás? Kivizsgálás után derülhet ki, pánikbetegség-e
- Depresszió - ha nem képes az örömre, kaphat segítséget
- Szorongás és alvászavar - hogyan szakíthatjuk meg az ördögi kört?
- A szorongásos zavarok túlmutatnak a hétköznapi feszültségen
A paranoid személyiségzavarral élő személyek állandó gyanakvásban élik életüket. Nem bíznak senkiben és minden cselekedet mögött ártó, rossz szándékot feltételeznek akkor is, ha erre nincs okuk. Emiatt többek között, a társas kapcsolataik sem kielégítőek.
Tartalom
Mi az a paranoid személyiségzavar?
A paranoid személyiségzavar és a paranoid skizofrénia különbsége
A paranoid személyiségzavar főbb tünetei
A paranoid személyiségzavar okai
A paranoid személyiségzavar diagnózisa
A paranoid személyiségzavar kezelése
Gyógyítható a paranoid személyiségzavar?
Foglaljon időpontot pszichiátereinkhez!
Pszichiátriai Központ
Mi az a paranoid személyiségzavar?
A paranoid személyiségzavar egy olyan mentális egészségügyi kórkép, melyre az Amerikai Pszichiátriai Társaság, Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM-5) alapján alkotott diagnosztikai kritériumok vonatkoznak. A paranoid személyiségzavar lényege, hogy az érintett személy hajlamos arra, hogy alaptalanul és tartósan gyanakodjon arra, hogy mások szándékai és motivációi főleg számára, de akár mások számára is ártó céllal irányulnak. Mindezt anélkül teszik, hogy bárminemű, vagy megalapozott bizonyíték lenne rá. Tehát úgy érzi, hogy mások ártani akarnak neki, és kihasználni őt.
A paranoid személyiségzavar és a paranoid skizofrénia különbsége
Megtévesztő lehet, hogy a „paranoid” kifejezés mind a két kórkép elnevezésében jelen van. Azonban fontos kiemelni, hogy a kettő nem ugyanaz! A paranoid skizofrénia egy súlyos pszichiátriai betegség, melyben az érintett kevésbé kapcsolódik a valósághoz, a téveszmék nem csak gondolati síkon, hanem hallucinációk formájában is jelentkeznek. Alapvetően más-más jellegzetességeik vannak, más diagnosztikai kritériumokkal és eltérő kezelési módszerekkel.
A paranoid személyiségzavar főbb tünetei
A paranoid személyiségzavarnak általában súlyos és negatív hatásai vannak az érintett személy életminőségre, illetve társas kapcsolataira. Azok a személyek, akik ezzel a zavarral élnek, gyakran nehezen kérnek segítséget, így terápiára is nehezen jutnak el.
A paranoid személyiségzavar legfőbb tünetei a következők:
- állandó gyanakvás mások iránt: az érintett személy általában hajlamos arra, hogy mások szavait és cselekedeteit állandóan gyanakvással, és szkeptikusan fogadja, és hajlamos lehet a másik fél által adott jelzések túlreagálására, túlgondolására is.
- bizalmatlanság: a paranoid személyiségzavar következtében az egyén rendkívül bizalmatlan másokkal szemben. Nehezen nyílnak meg, nehezen bíznak, ennél fogva pedig hajlamosak lehetnek távolságot tartani, kerülni a közösségi eseményeket, és az új ismeretségek kialakítását.
- kétségbeesés és sérelem érzése: az érintett gyakran úgy érzi, hogy mások rosszindulattal vagy ellenségesen viszonyulnak felé, és hajlamosak olyan dolgokat a szavaik vagy tetteik mögé látni, amik valójában nem valósak, nem relevánsak. Ezt percepciózisnak is nevezik.
- visszautasító magatartás: a paranoid személyiségzavarral élő személynek nehézségei vannak az érzelmi kapcsolatok kialakításával, illetve azok fenntartásával. Ennek kiindulópontja az állandó bizalmatlanság érzése, illetve a gyanakvás, ami szintén jelen van.
- kompromisszumra való képtelenség: az egyén jellemzően ragaszkodik a saját véleményéhez és elképzeléseihez, rugalmatlanság jellemzi.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A paranoid személyiségzavar okai
A paranoid személyiségzavar okai összetettek, nem vezethetők vissza egyetlen okra. Ennek a mentális zavarnak a hátterében is állhatnak genetikai okok, környezeti és pszichoszociális tényezők is.
Genetika
Egyes esetekben megfigyelhető családi halmozódás paranoid személyiségzavar esetében: ha a családban – különösen az egyenesági rokonok körében – előfordult korábban ilyen jellegű, vagy akár más típusú személyiségzavar, úgy nagyobb a kialakulás valószínűségének kockázata.
Környezeti tényezők
Előfordul, hogy a paranoid személyiségzavar kialakulásához olyan környezeti tényezők vezetnek, mint például a gyermekkori traumák, hosszú távú elutasítás vagy éppen bántalmazás. Bizalmatlanságot keltő események, melyben az érintett nagy vagy sorozatos csalódást élt át.
Pszichológiai tényezők
Az egyén saját pszichológiai és kognitív hajlamai is szerepet játszanak a paranoid személyiségzavar kialakulásában. Ilyen egyéni tényező többek között az alacsony önértékelés, a magányosság, illetve a szorongás is.
Személyiségszerkezet
Az egyéni pszichológiai tényezőkhöz hasonlóan egyes személyiségtípusoknál szintén nagyobb lehet a paranoid személyiségzavar kialakulásának kockázata. Ilyen személyiségjegy például a neuroticizmus és introverzió.
A paranoid személyiségzavar diagnózisa
Az antiszociális személyiségzavar diagnózisához az alábbi kritériumoknak kell teljesülniük:
- állandó gyanakvás és gyanúsítgatás mások szándékaira és motivációira, illetve kevés vagy egyáltalán nincs alapja ezeknek a gyanakvásoknak
- a gyanakvás, tartós és állandó, és a személyiségzavar már a felnőttkort megelőzően kialakult és fennáll.
A diagnózist csak egy képzett és tapasztalt szakember, pszichiáter, esetleg pszichológus állapíthatja meg alapos vizsgálatok alapján.
A paranoid személyiségzavar kezelése
A paranoid személyiségzavar kezelése általában pszichoterápián alapul, mivel nincs specifikus gyógyszer, amely kifejezetten erre a zavarra lenne engedélyezve. A cél az, hogy az érintett személy megtanulja kezelni a gyanakvást, a bizalmatlanságot és más, a zavart okozó személyiségjegyeket. Ezáltal pedig képes lesz javítani az életminőségén, továbbá a kapcsolatain is.
Kognitív viselkedésterápia
A kognitív terápia során az érintett személyt segítik abban, hogy felismerje és módosítsa az irracionális gondolkodási mintázatait és negatív hiedelmeit. A szakember segít az érintett személynek azonosítani azokat a helyzeteket, ahol a gyanakvás és bizalmatlanság kialakul, illetve abban is, hogy ezeket hogyan kell kezelje.
Szociális készségfejlesztés
A paranoid személyiségzavarral élők gyakran nehezen bíznak másokban és kerülik a személyes kapcsolatokat. A szociális készségfejlesztés célja, hogy segítse őket abban, hogy hatékonyabban kommunikáljanak másokkal, és könnyebben legyenek képesek kapcsolatot kiépíteni másokkal. Ennek során az érintett megtanulja, hogy hogyan kezelje jól a társas helyzeteket.
Bizalomépítés terápiával
A terápia azáltal segít, hogy az érintett és a szakember között bizalmi, illetve egyfajta munkakapcsolat kiépítése történik. Azonban ehhez az érintettnek sok időre, illetve türelemre is van szüksége. Egyfelől a bizalmatlanságot lehet így kissé elmosni, másfelől pedig a kezelés sikerességét és hatékonyságát nagyban elősegíti, ha az egyén nyitottan képes kommunikálni a terápia során.
Csoportterápia
A csoportterápia lehetőséget kínál az érintettnek arra, hogy interakcióba lépjen másokkal, kontrollált, felügyelt körülmények között. Segíthet a társas helyzetek kezelésében az, hogy ebben az esetben olyan személyekkel van körülvéve, akik számára nem ismeretlen a problémája, hiszen ők maguk is paranoid személyiségzavarral élnek.
Öngondoskodás és stresszkezelés
Fontos, hogy az egyén megtanulja az öngondoskodást és a stresszkezelést. Ez segíti abban, hogy megelőzze a paranoid személyiségzavarhoz hozzájáruló kiváltó tényezők hatását.
Gyógyítható a paranoid személyiségzavar?
Mivel a paranoid személyiségzavar alapvetően tartós és állandó személyiségjegyekből és hiedelmekből származik, így ezeken a tulajdonságokon nehezen lehet teljesen változtatni, megváltoztatni. Ebből kifolyólag a teljes gyógyulás nem valószínű, hogy megtörténik. Azonban fontos kiemelni, hogy kezelhető állapotról van szó, ehhez azonban rendkívül fontos, hogy az érintett bízzon az őt kezelő szakemberben.
A kezelés egy hosszú folyamat, hiszen alapvetően a bizalom kiépítése is az, azonban a paranoid személyiségzavar esetében még nehezebb. A terápia célja az érintett személy életminőségének javítása, a diszfunkcionális viselkedésminták kezelése, illetve a jobb társas kapcsolatok kialakításának a lehetősége. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelési terv, és terápia jelentősen javíthat ezeken. Rendelés típusa: Rendelés helyszíne:Téma szakértője