Öngyilkossági hajlam esetén az érintettnek öngyilkossági gondolatai vannak. Függetlenül attól, hogy csak időnként jutnak eszébe ezek a gondolatok, vagy már kész terve is van, az öngyilkossági hajlamot minden esetben komolyan és életveszélyes faktorként kell értelmezni! A pszichiátriai ellátás egyik célja, hogy kiszűrje és még idejében megmentse az öngyilkossági hajlam érintettjeit, ám ebben a társadalomnak is nagy feladata van.

Mit jelent az öngyilkossági hajlam?
Kiket érint elsősorban az öngyilkossági hajlam?
Honnan ismerhető fel az öngyilkossági hajlam?
Mik az öngyilkossági hajlam típusai?
Mit lehet tenni az öngyilkossági hajlam ellen?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban

Mit jelent az öngyilkossági hajlam?

Az öngyilkossági hajlam azt a mentális állapotot jelenti, amelyben az egyén gyakran gondol az öngyilkosságra, vagy kísérletet tesz az öngyilkosság elkövetésére. Valójában az öngyilkossági hajlam nem egy jó kifejezés, mert a „hajlam” azt sugallja, hogy valaki személyiségének a része, valamint, hogy örökölhető az állapot. Természetesen itt is kimutathatóak örökölhető, genetikai tényezők, de az öngyilkosság sokkal inkább a környezeti tényezők és az egyén mentális állapotának a függvénye. Az öngyilkossági hajlam tehát azt jelenti, hogy valakiben megjelennek öngyilkossági gondolatok, elkezd vágyni rá, ami akár tettekig is fajulhat. Időnként mindannyiunkban felmerülnek ilyen gondolatok, a különbség, hogy öngyilkossági hajlam esetén az illető nem hessegeti el ezeket a gondolatokat, hanem egyre mélyebben és többet foglalkozik vele. Számára reális, megvalósítható útnak, megoldásnak tűnik az öngyilkosság. Az öngyilkossági hajlam gyakran pszichiátriai zavarok esetén alakul ki, például depresszió, szorongás vagy bipoláris zavar esetén. A súlyos élethelyzeti problémák, mint például családi konfliktusok, anyagi nehézségek vagy traumatikus események miatt is kialakulhat öngyilkossági hajlam.

Mindenkinek érdemes tudnia, hogy az öngyilkosság megelőzhető! Megfelelő segítséggel és támogatással lehet alternatívát mutatni, mert mindig van másik út, amiben még szeretet, öröm és boldog pillanatok várják az érintettet. Akármilyen nagy vagy megoldhatatlan is legyen a probléma, fontos tudni, hogy életben semmi sem állandó. Változnak a körülmények és könnyebb, boldogabb napok is jönnek majd. Ha valaki öngyilkossági gondolatokkal küzd, érdemes első lépésben megosztani azokat egy baráttal, szeretett családtaggal. A támogató környezet, család és barátok segítsége rendkívül fontos az öngyilkossági hajlam leküzdésében és az öngyilkosság megelőzésében. Egy pszichológus vagy pszichiáter felkeresése is fontos, aki segít megküzdeni ezekkel a gondolatokkal. Kívülállóként is fontos felismerni és komolyan venni az öngyilkossági hajlam jeleit. A társadalomnak ugyanis nagy szerepe van abban. hogy felismeri-e az öngyilkosság tüneteit és beavatkozik-e időben. A társadalom tekinthető úgy, mint egy védőháló. A legtöbb esetben ugyanis az öngyilkossági kísérlet előtt valamilyen formában jeleznek, segítséget kérnek az érintettek. Kérdés, hogy ezt felismerjük-e és beavatkozunk-e időben, hogy megmentsük az adott ember életét.

Kapcsolódó cikkünk

Depresszió - ha nem képes az örömre, kaphat segítséget

Depresszió - ha nem képes az örömre, kaphat segítséget

Annyira depressziós vagyok – mondjuk sokszor, anélkül, hogy tudnánk, valójában mit is takar ez a pszichés betegség. A rossz hír, hogy a tartós lehangoltságra való hajlam genetikus, a jó hír viszont, hogy szakértő támogatással ki lehet lábalni belőle. Dr. Veres Andrea , a Pszichiátriai Központ pszichiátere, főorvos a Depresszió ...

Kiket érint elsősorban az öngyilkossági hajlam?

Időnként bárkiben felmerülhetnek öngyilkossági gondolatok, ám ez sokkal gyakoribb bizonyos rizikócsoportokban. Bennük nem csak felmerülnek ezek a gondolatok, hanem aktívan el is kezdenek foglalkozni vele. Habár az öngyilkossági hajlam gyakoribb a nők körében, náluk kevesebbszer jut el magáig az öngyilkosságig a dolog. Ezzel szemben a férfiak körében kisebb az öngyilkossági hajlam, de arányaiban többen halnak meg öngyilkosság által. Az öngyilkossági hajlam a következő csoportokban gyakori:Öngyilkossági hajlam - Pszichiátriai Központ

  • Mentális egészséget érintő állapotok: szorongás, depresszió, a poszttraumás stresszbetegség (PTSD), bipoláris zavarok, skizofrénia, étkezési zavarok
  • Folyamatos, krónikus fájdalom
  • Erős stressz
  • Korábbi trauma vagy bántalmazás
  • Nemrégiben történt tragédia vagy haláleset
  • Korábbi öngyilkosság a családban
  • Alkohol vagy illegális drogok használata
  • Leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű emberek
  • Katonai veteránok
  • Fogyatékkal élők

A fenti csoportoknak számos okuk van arra, hogy könnyebben alakuljon ki náluk öngyilkossági hajlam. Ezek a csoportok több pszichológiai stresszt érezhetnek a diszkrimináció vagy akár az ellenük irányuló erőszak miatt. Úgy érezhetik, hogy magányosak, elszakadtak másoktól, senki sem érti meg őket. Gyakoribb a szegénység, élethelyzetbeli kilátástalanság is ezekben a csoportokban. Ezek a tényezők pedig mind növelik az öngyilkossági hajlam valószínűségét.

Gyakori az öngyilkossági hajlam a tizenévesek és a gyermekek körében is. A gyerekek nagy nyomást érezhetnek az iskolai, szülői elvárások miatt, és még nincs meg bennük az életkorral járó perspektíva. Számukra egy olyan iskolai vagy baráti probléma is nagy dolog lehet, amely a felnőttek számára jelentéktelennek tűnik. A gyermekek és tizenévesek körében a következő tényezők miatt lehet gyakori az öngyilkossági hajlam:

  • Konfliktus a barátokkal vagy családtagokkal
  • Zaklatás
  • Trauma vagy bántalmazás
  • Szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatti ellenségeskedés vagy elutasítás (vagy az ettől való félelem)
  • Egy ismerősük öngyilkosságban bekövetkezett halála
  • Depresszió vagy más mentális zavar
  • Úgy érzik, hogy nincs senki, aki megértené őket, akivel megbeszélhetnék a problémáikat

Szülőként mindannyian aggódunk gyermekünk miatt, és időnként előfordulhat, hogy attól félünk öngyilkossági hajlama van. A legjobb módszer ilyenkor megkérdezni a gyermeket, hogy gondolt-e már az öngyilkosságra. A beszélgetés hasznos, falakat bonthat le, és a gyermek érzi, hogy nincs egyedül. Ez a legjobb módja annak, hogy megtudja, gyermeke veszélyeztetett-e.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Honnan ismerhető fel az öngyilkossági hajlam?

Ahogy azt már korábban is említettük, rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk az öngyilkossági hajlam jeleivel. Így észre tudjuk venni akár magunkon, akár a közvetlen környezetünkön, ha valaki ilyen gondolatokkal küzd. A legtöbben nem beszélnek nyíltan az öngyilkosságról, ám utalnak rá. Ha észrevesszük ezeket a jeleket, sokat tehetünk az érintettért. Az öngyilkossági hajlam figyelmeztető jelei lehetnek a következők:

  • Súlyos, tartós szomorúság vagy rosszkedv, hangulatingadozások és váratlan dühkitörések
  • Mély reménytelenség érzése a jövővel kapcsolatban, kevés eséllyel arra, hogy a körülmények javulhatnak
  • Alvászavarok
  • A depressziós vagy rosszkedvű időszakot követő hirtelen megnyugvás gyakran annak a jele lehet, hogy az illető úgy döntött, véget vet az életének.
  • A visszavonulás és az egyedüllét választása szintén a depresszió lehetséges tünetei, amely az öngyilkosság egyik vezető oka.
  • Az öngyilkosságot fontolgató személynél előfordulhat, hogy megváltozik a hozzáállása vagy a viselkedésa, például szokatlanul gyorsan vagy lassan beszél, vagy mozog. Ezen kívül gyakori, hogy elhanyagolja a külsejét az illető.
  • A potenciálisan veszélyes viselkedés, például a vakmerő vezetés, a nem biztonságos szex, a fokozott drog- vagy alkoholfogyasztás azt jelezheti, hogy a személynek már nem fontos az élete.
  • A nemrégiben bekövetkezett trauma vagy életválság (például egy szerettünk vagy háziállatunk halála, egy kapcsolat vége, egy súlyos betegség diagnózisa, a munkahely elvesztése vagy súlyos pénzügyi problémák) miatt is kialakulhat öngyilkossági hajlam.
  • Gyakran előfordul, hogy az öngyilkosságot fontolgató személy elkezdi rendbe tenni a személyes ügyeit. Ez magában foglalhatja a barátok és családtagok meglátogatását, a személyes tárgyak elajándékozását, a végrendelet készítését, vagy az otthon kitakarítását.
  • Az előkészületek további jelei lehetnek magára az akcióra való felkészülés. Néhányan írnak egy üzenetet, mielőtt véget vetnének az életüknek; néhányan lőfegyvert vagy mérget vásárolnak.
  • Az öngyilkosságot fontolgatók 50-75%-a figyelmeztető jelzést ad valakinek, mielőtt megtenné az öngyilkosság lépését. Ezek általában nem nyílt jelzések, de előfordulhat például, hogy az érintett szokatlanul sokat beszél a halálról vagy az értéktelenségről. Függetlenül attól, hogy nem minden ilyen gondolat végződik öngyilkossággal, az öngyilkossági hajlam minden jelét és minden öngyilkossági fenyegetést komolyan kell venni!

Mik az öngyilkossági hajlam típusai?

Az öngyilkossági hajlam két típusba sorolható az alapján, hogy milyen gondolatok kísértik az érintetteket. Aktív öngyilkossági gondolatok esetén az illetőnek nemcsak öngyilkossági gondolatai vannak, hanem öngyilkossági szándéka is. Kidolgozhat például egy konkrét tervet vagy módszert az öngyilkossághoz, vagy megszerezheti a szükséges eszközöket (például fegyvert). Ezzel szemben a passzív öngyilkossági gondolatok azt jelentik, amikor még csak öngyilkossági gondolatai vannak az illetőnek, de nincsen konkrét terve. Olyan gondolatai lehetnek, mint például "bárcsak el tudnék aludni, és nem ébrednék fel", de nincsenek valódi tervei vagy szándéka arra, hogy hogyan tegyen kárt magában.

Mit lehet tenni az öngyilkossági hajlam ellen?

Az öngyilkossági hajlam sok esetben nem előzhető meg, de ha felismerjük, sok mindent tehetünk, hogy magát az öngyilkosságot megelőzzük. Ezek a lépések segítenek az egyénnek is jobban éreznie magát és kezelni az aktuális problémát. Az öngyilkosság megelőzésének legjobb módja a korábban bemutatott kockázati tényezők ismerete, a depresszió és más mentális zavarok jeleire való odafigyelés, az öngyilkosság figyelmeztető jeleinek felismerése, és az időben történő beavatkozás. Ezt a következők segíthetik:

  • Pszichoterápia: A kognitív viselkedésterápia (CBT) és más típusú pszichoterápiák is hatékonyak lehetnek öngyilkossági hajlam esetén.
  • Pszichiátriai kezelés: Szükség esetén gyógyszeres kezelés, például antidepresszánsok vagy szorongáscsökkentők is segíthetnek stabilizálni a mentális állapotot.
  • Krízisintervenció: Krízishelyzetben, amikor már tettlegességig fajul az öngyilkossági hajlam, segíthet például a krízisvonalak felhívása. Segíthet a veszélyes tárgyak (fegyver, gyógyszerek) eltávolítása és elzárása is.
  • Krízis terv kidolgozása: Hasznos lehet egy krízisterv kidolgozása, amely tartalmazza a segélyhívószámokat, a biztonságos helyek és a támogatók elérhetőségét.

Az öngyilkossági hajlam kezelésében és a lelki teher csökkentésében segíthetnek a következők is:

  • Támogató közeg: Fontos a támogató, szerető közeg (barátok, család) megteremtése, ahol az egyén megoszthatja az érzéseit és problémáit. Segíthet a támogató csoportokhoz való csatlakozás is, ahol találkozhat a hasonló problémákkal (öngyilkossági hajlam) küzdő emberekkel.
  • Mentális egészségre nevelés: A közösségek, iskolák és munkahelyek számára fontos az öngyilkossági hajlam rizikóinak, jeleinek és a beavatkozási lehetőségeinek ismerete. Ez segít az öngyilkossági hajlam megelőzésében.
  • Stigma csökkentése: A mentális betegségekkel kapcsolatos stigma csökkentése is hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek bátrabban kérjenek segítséget.
  • Az egyén motiválása és a remény fenntartása: Fontos segíteni az egyént, hogy megtalálja az életében azokat a célokat, amelyek motiválhatják a továbbiakban. Ehhez hozzájárulnak a pozitív visszajelzések, és az egyén erőfeszítéseinek és sikereinek elismerése.
  • Stressz csökkentés: A meditáció, jóga, mélylégzés hozzájárul a mindennapi stressz csökkentéséhez. A rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott étrend, megfelelő alvás is segíthet a mentális jólét javításában. A naplóírás segíthet az érzelmek feldolgozásában.

    Téma szakértői

Utolsó módosítás:2024.07.30 15:17