Öngyilkossági hajlam esetén az érintettnek öngyilkossági gondolatai vannak. Függetlenül attól, hogy csak időnként jutnak eszébe ezek a gondolatok, vagy már kész terve is van, az öngyilkossági hajlamot minden esetben komolyan és életveszélyes faktorként kell értelmezni! A pszichiátriai ellátás egyik célja, hogy kiszűrje és még idejében megmentse az öngyilkossági hajlam érintettjeit, ám ebben a társadalomnak is nagy feladata van.
Mit jelent az öngyilkossági hajlam?
Kiket érint elsősorban az öngyilkossági hajlam?
Honnan ismerhető fel az öngyilkossági hajlam?
Mik az öngyilkossági hajlam típusai?
Mit lehet tenni az öngyilkossági hajlam ellen?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pszichiátriai Központ
Az öngyilkossági hajlam azt a mentális állapotot jelenti, amelyben az egyén gyakran gondol az öngyilkosságra, vagy kísérletet tesz az öngyilkosság elkövetésére. Valójában az öngyilkossági hajlam nem egy jó kifejezés, mert a „hajlam” azt sugallja, hogy valaki személyiségének a része, valamint, hogy örökölhető az állapot. Természetesen itt is kimutathatóak örökölhető, genetikai tényezők, de az öngyilkosság sokkal inkább a környezeti tényezők és az egyén mentális állapotának a függvénye. Az öngyilkossági hajlam tehát azt jelenti, hogy valakiben megjelennek öngyilkossági gondolatok, elkezd vágyni rá, ami akár tettekig is fajulhat. Időnként mindannyiunkban felmerülnek ilyen gondolatok, a különbség, hogy öngyilkossági hajlam esetén az illető nem hessegeti el ezeket a gondolatokat, hanem egyre mélyebben és többet foglalkozik vele. Számára reális, megvalósítható útnak, megoldásnak tűnik az öngyilkosság. Az öngyilkossági hajlam gyakran pszichiátriai zavarok esetén alakul ki, például depresszió, szorongás vagy bipoláris zavar esetén. A súlyos élethelyzeti problémák, mint például családi konfliktusok, anyagi nehézségek vagy traumatikus események miatt is kialakulhat öngyilkossági hajlam.
Mindenkinek érdemes tudnia, hogy az öngyilkosság megelőzhető! Megfelelő segítséggel és támogatással lehet alternatívát mutatni, mert mindig van másik út, amiben még szeretet, öröm és boldog pillanatok várják az érintettet. Akármilyen nagy vagy megoldhatatlan is legyen a probléma, fontos tudni, hogy életben semmi sem állandó. Változnak a körülmények és könnyebb, boldogabb napok is jönnek majd. Ha valaki öngyilkossági gondolatokkal küzd, érdemes első lépésben megosztani azokat egy baráttal, szeretett családtaggal. A támogató környezet, család és barátok segítsége rendkívül fontos az öngyilkossági hajlam leküzdésében és az öngyilkosság megelőzésében. Egy pszichológus vagy pszichiáter felkeresése is fontos, aki segít megküzdeni ezekkel a gondolatokkal. Kívülállóként is fontos felismerni és komolyan venni az öngyilkossági hajlam jeleit. A társadalomnak ugyanis nagy szerepe van abban. hogy felismeri-e az öngyilkosság tüneteit és beavatkozik-e időben. A társadalom tekinthető úgy, mint egy védőháló. A legtöbb esetben ugyanis az öngyilkossági kísérlet előtt valamilyen formában jeleznek, segítséget kérnek az érintettek. Kérdés, hogy ezt felismerjük-e és beavatkozunk-e időben, hogy megmentsük az adott ember életét. Egyszer fent, máskor lent – tartja a mondás, de vajon mikortól jelent problémát, ha túl magasra és túl mélyre kerülünk? Ugyanazt jelenti-e a bipoláris zavar, mint a mániás depresszió? Miért lényeges elkülöníteni az unipoláris depressziót a bipoláris zavartól? Dr. Szekeres György PhD , a Pszichiátriai Központ ...
Kapcsolódó cikkünk
Bipoláris zavar - legfontosabb az időben felállított, pontos diagnózis
Időnként bárkiben felmerülhetnek öngyilkossági gondolatok, ám ez sokkal gyakoribb bizonyos rizikócsoportokban. Bennük nem csak felmerülnek ezek a gondolatok, hanem aktívan el is kezdenek foglalkozni vele. Habár az öngyilkossági hajlam gyakoribb a nők körében, náluk kevesebbszer jut el magáig az öngyilkosságig a dolog. Ezzel szemben a férfiak körében kisebb az öngyilkossági hajlam, de arányaiban többen halnak meg öngyilkosság által. Az öngyilkossági hajlam a következő csoportokban gyakori:
A fenti csoportoknak számos okuk van arra, hogy könnyebben alakuljon ki náluk öngyilkossági hajlam. Ezek a csoportok több pszichológiai stresszt érezhetnek a diszkrimináció vagy akár az ellenük irányuló erőszak miatt. Úgy érezhetik, hogy magányosak, elszakadtak másoktól, senki sem érti meg őket. Gyakoribb a szegénység, élethelyzetbeli kilátástalanság is ezekben a csoportokban. Ezek a tényezők pedig mind növelik az öngyilkossági hajlam valószínűségét.
Gyakori az öngyilkossági hajlam a tizenévesek és a gyermekek körében is. A gyerekek nagy nyomást érezhetnek az iskolai, szülői elvárások miatt, és még nincs meg bennük az életkorral járó perspektíva. Számukra egy olyan iskolai vagy baráti probléma is nagy dolog lehet, amely a felnőttek számára jelentéktelennek tűnik. A gyermekek és tizenévesek körében a következő tényezők miatt lehet gyakori az öngyilkossági hajlam:
Szülőként mindannyian aggódunk gyermekünk miatt, és időnként előfordulhat, hogy attól félünk öngyilkossági hajlama van. A legjobb módszer ilyenkor megkérdezni a gyermeket, hogy gondolt-e már az öngyilkosságra. A beszélgetés hasznos, falakat bonthat le, és a gyermek érzi, hogy nincs egyedül. Ez a legjobb módja annak, hogy megtudja, gyermeke veszélyeztetett-e.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Ahogy azt már korábban is említettük, rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk az öngyilkossági hajlam jeleivel. Így észre tudjuk venni akár magunkon, akár a közvetlen környezetünkön, ha valaki ilyen gondolatokkal küzd. A legtöbben nem beszélnek nyíltan az öngyilkosságról, ám utalnak rá. Ha észrevesszük ezeket a jeleket, sokat tehetünk az érintettért. Az öngyilkossági hajlam figyelmeztető jelei lehetnek a következők:
Az öngyilkossági hajlam két típusba sorolható az alapján, hogy milyen gondolatok kísértik az érintetteket. Aktív öngyilkossági gondolatok esetén az illetőnek nemcsak öngyilkossági gondolatai vannak, hanem öngyilkossági szándéka is. Kidolgozhat például egy konkrét tervet vagy módszert az öngyilkossághoz, vagy megszerezheti a szükséges eszközöket (például fegyvert). Ezzel szemben a passzív öngyilkossági gondolatok azt jelentik, amikor még csak öngyilkossági gondolatai vannak az illetőnek, de nincsen konkrét terve. Olyan gondolatai lehetnek, mint például "bárcsak el tudnék aludni, és nem ébrednék fel", de nincsenek valódi tervei vagy szándéka arra, hogy hogyan tegyen kárt magában.
Az öngyilkossági hajlam sok esetben nem előzhető meg, de ha felismerjük, sok mindent tehetünk, hogy magát az öngyilkosságot megelőzzük. Ezek a lépések segítenek az egyénnek is jobban éreznie magát és kezelni az aktuális problémát. Az öngyilkosság megelőzésének legjobb módja a korábban bemutatott kockázati tényezők ismerete, a depresszió és más mentális zavarok jeleire való odafigyelés, az öngyilkosság figyelmeztető jeleinek felismerése, és az időben történő beavatkozás. Ezt a következők segíthetik:
Az öngyilkossági hajlam kezelésében és a lelki teher csökkentésében segíthetnek a következők is:
