A paranoia egy olyan gondolkodási sémát jelent, ami miatt az illető nem bízik a környezetében levőkben, gyanakvó és fenyegetés nélkül is üldözöttnek érzi magát. A paranoia és a paranoid gondolatok szorongást, szenvedést okoznak az érintettnek. A paranoia előfordulhat demencia esetén, droghasználóknál, de mentális betegségek vagy személyiségzavar tünete is lehet.
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban
Mik a paranoia tünetei?
Mik a paranoia különböző típusai?
Mi a különbség a paranoia és a szorongás között?
Miért jön létre paranoia, mi okozza?
Milyen pszichiátriai kórképek tünete lehet a paranoia?
Hogyan kezelhető a paranoia?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pszichiátriai Központ
A paranoia egy irracionális gondolkodási folyamatot jelent, amit az illető nem tud irányítani. A paranoia azt az érzést okozza, mintha valamilyen módon fenyegetve lenne az érintett. Érezheti úgy például, hogy valaki figyeli, vagy ellene cselekszik, még akkor is, ha nincs rá bizonyíték, hogy ez igaz. A paranoia miatt gyanakvást vagy bizalmatlanságot érezhet másokkal szemben, úgy is érezheti, hogy üldözik vagy hogy valaki el akarja kapni. Paranoia esetén fizikai sérülés veszélyét érezheti olyan helyzetben is, amikor ennek alig van esélye. A paranoia tünetei különböző súlyosságúak, és az élet minden területét zavarhatják. A paranoia tünetei közé tartoznak:
A másokkal szembeni bizalmatlanság és az állandó szorongás megnehezítheti a kapcsolatokat, ami problémákat okozhat a foglalkoztatásban és a személyes kapcsolatokban. A paranoiás emberek úgy érezhetik, hogy mások összeesküvést szőnek ellenük, vagy megpróbálnak fizikai vagy érzelmi kárt okozni nekik, esetleg még lopnak is tőlük. Képtelenek lehetnek másokkal együttműködni, és ellenséges vagy távolságtartó magatartást tanúsíthatnak, ami elszigetelődéshez vezethet.
A paranoid skizofrénia a mentális betegségek egyik formája. A skizofréniában szenvedő emberek általában bizalmatlanok másokkal szemben, gyanakvóak és óvatosak lehetnek. Téveszméik is lehetnek, vagy azt hihetik, hogy mások ártani akarnak nekik. A skizofréniában szenvedő személy hallucinációkat is tapasztalhat. Sokaknak vannak kis rituáléi, szokásai, amelyek megerősítik a hétköznapokban. Mikor válhat azonban a gondolkodás, a viselkedés kényszeressé? Mikortól lehet obszesszív-kompulzív zavarról, vagyis OCD-ről beszélni? Hogyan támogatható meg a hosszútávú jóllét állapota? Dr. Szekeres György PhD , a Pszichiátriai ...
Kapcsolódó cikkünk
OCD - mikor érdemes pszichiáterhez fordulni?
A paranoia négy altípusba sorolható a paranoid gondolatok jellegéből fakadóan. A paranoid gondolatok a következő négy kategóriába sorolhatóak:
Sokan nem tudják, hogy mi a különbség a szorongás és a paranoia között, hogy hol húzódik a határ. Valójában a paranoia és a paranoid gondolatok a szorongó gondolatok egyik súlyos fajtája. A szorongás maga is okozhatja a paranoia kialakulását, de a paranoid gondolatok nélkül is érezhetünk szorongást. Valójában időnként mindannyian szorongunk. A szorongás természetes, ha valami nehéz dolgon megyünk keresztül, például egy párkapcsolat véget érésével vagy egy állás elvesztésével. Gyakori a szociális szorongás is, vagyis az attól való félelem, hogy mások elítélik a mondandónkat, vagy azt, ahogyan öltözködünk vagy viselkedünk. Ehhez hasonló gondolatok, félelmek és aggodalom sokunk életében jelentkezhet, különösen nehezebb életszakaszokban. Mindannyian félünk attól, hogy másoknak mi a véleménye rólunk, ha esetleg beszélnek rólunk. Habár tudjuk, hogy nincs alapja a félelemnek, mégis szorongunk miatta, ami tovább rontja a helyzetet. Normál esetben azonban ez a szorongás idővel oldódik, illetve segíti az oldását, hogy tudjuk a félelmeink irracionálisak.
A klinikai paranoia egy súlyosabb állapot, amiben nem oldódik az állandó fenyegetettség érzés. A paranoia egy ritka mentális betegség. Paranoia esetén meg van róla győződve az érintett, hogy mások igazságtalanok, hazudnak vagy aktívan ártani akarnak neki, miközben nincs rá bizonyíték. Nem gondolja, hogy a félelme irracionális, teljesen jogosnak érzi, számára az a valóság. Valahol itt húzódik a különbség a mindannyiunkat nyugtalanító, alkalmi gondolatok és a valódi paranoia között. Klinikai paranoia akkor áll fent, ha az érintett 100%-ig meg van győződve az irracionális gondolatai igazáról, még akkor is, ha tények bizonyítják, hogy ez nem így van.
Ha amiatt aggódik valaki, hogy a gondolatai paranoiásak, akkor valószínűleg inkább szorongás áll fent, mint paranoia. Érdemes a hosszú ideje fennálló, vagy nem konkrét élethelyzethez köthető szorongás miatt is orvoshoz fordulni. A hosszú ideig tartó vagy a mindennapi életét akadályozó szorongás- és pánikérzések a szorongásos zavar jelei lehetnek. A paranoia tünetei ennél súlyosabbak.
A paranoia hátterében több dolog is állhat. Egyrészt pszichiátriai betegségek tünete lehet a paranoia, viszont más dolgok is ki tudják váltani ezeket a típusú gondolatokat. Bizonyos élethelyzetekben mindannyiunknak lehetnek ilyen gondolatai, ha viszont ezek állandósulnak, vagy zavaróvá válnak a mindennapokban, érdemes orvoshoz fordulni velük. Érdemes tudni, hogy már önmagában az a tény is a jó mentális egészség jele lehet, hogy az illető tudja, hogy a gondolatainak nincs értelme. Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár dolgot, amik következtében létrejöhet paranoia:
Paranoia esetén mindenképp fel kell merüljön a pszichiátriai betegségek lehetősége, ugyanis gyakori tünet a paranoia. A paranoia a paranoid személyiségzavar meghatározó tünete. Ez egy olyan betegség, ami megnehezítheti a bizalom kiépítését másokkal. Olyan negatív gondolatokat okozhat az emberekkel kapcsolatban, amelyek nem igazak, viszont jelentős szenvedést okoznak az egyénnek. A skizofrénia tünete is lehet a paranoia. Ez egy másik súlyos rendellenesség, ami esetén az érintett nem tudja megmondani, hogy mi a valóság és mi a képzelet. A borderline személyiségzavar során is felléphet paranoia. Ez a személyiségzavar úgy írható le, mint egy érzelmi hullámvasút, az illető az egyik pillanatban imád valakit, a másikban pedig gyűlöli.
Ha tehát valakinél paranoia áll fent, vagy aggódunk egy szerettünk miatt, érdemes pszichiáterhez fordulni. A pszichiáter meg tudja határozni, hogy valamilyen súlyosabb mentális betegség tünete-e a paranoia, valamint kezelést is tud javasolni az állapot enyhítése érdekében.
A paranoia kezelésére különböző javaslatokat adhat az orvos az alapján, hogy milyen súlyos az állapot. Ha valakinél enyhe vagy közepes fokú paranoia áll fent, és nincs mögöttes mentális betegség, a pszichoterápia kellően sikeres lehet. Ennek során pszichiáter vezetésével azonosítják a káros, hamis gondolatokat és érzelmeket, valamint segítséget kap az illető ezek felismerésében és megváltoztatásában. Ha a paranoia hátterében valamilyen mentális betegség áll, a kezelés annak a betegségnek a kezelését jelenti. Ilyenkor a paranoia csupán egy tünet, ha a pszichiátriai kórkép javul, a paranoia is enyhülni fog. A pszichiáter általában pszichoterápiát, különböző gyógyszereket (például szorongásoldókat és/vagy antipszichotikus gyógyszereket), vagy ezek kombinációját javasolhatja. Súlyos paranoia esetén, vagy ha a pszichózis egyéb súlyos tünetei, például hallucinációk is jelentkeznek, előfordulhat, hogy kórházban kell maradnia az illetőnek, amíg a tünetek stabilizálódnak. Rendelés típusa: Rendelés helyszíne:
Téma szakértője
Specialitások:
