- Új diagnosztikai szempontok és terápiás lehetőségek a pszichiátriai gyakorlatban
- OCD - mikor érdemes pszichiáterhez fordulni?
- Bipoláris zavar - legfontosabb az időben felállított, pontos diagnózis
- Borderline zavar - mikor érdemes segítséget kérni?
- A bipoláris zavar kezelésében a cél a hangulat stabilizálása
A hallucináció az érzékszervi tapasztalat hamis érzékelése. A hallucináció élménye misztikusnak vagy titokzatosnak tűnhet, habár valójában sokan tapasztaltunk már a hallucináció élményét, például az elalvás vagy az ébredés is okozhat hallucinációkat. Más hallucináció azonban súlyosabb állapot jelei lehetnek. A hallucináció gyakran fordul elő pszichiátriai betegségben szenvedőknél, beleértve a skizofréniát és a bipoláris zavart, azonban nem feltétlenül kell mentális betegségben szenvedni ahhoz, hogy hallucinációkat tapasztaljunk. Nem számít, hogy mi a hallucináció oka, komolyan kell venni. A következő cikkben a hallucináció témakörében a legfontosabb ismereteket foglaltuk össze.
Milyen formáit ismerjük a hallucinációnak?
Milyen tényezők állnak a hallucináció előfordulásának hátterében?
Milyen pszichiátriai állapotok velejárója lehet a hallucináció?
Hogyan lehet kivizsgálni a hallucinációt?
Mi a hallucináció kezelésének menete?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pszichiátriai Központ
Hallucinációval kapcsolatos szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban
- első interjú – részletes és alapos pszichiátriai vizsgálat
- kontroll vizit; gondozásba vétel
- gyógyszeres terápia
- pszichoterápiás konzultáció – alap és szupportív
- pszichológusi konzultáció
- neuropszichológusi konzultáció
Mit jelent a hallucináció?
A "hallucináció" szó a latinból származik, és azt jelenti, hogy "mentálisan elkalandozni". A hallucináció laikus nyelven azt jelenti, hogy az illetők olyan dolgokat hallanak, látnak, éreznek, szagolnak vagy akár ízlelnek, amelyek nem valósak. A hallucináció leggyakoribb típusa a hallási hallucináció, amelyek során hangokat hallunk, amelyeknek nincs fizikai forrásuk. A hallucináció gyakran úgy jelenik meg, mintha valóságos lenne, és az érintettek nem mindig képesek megkülönböztetni hallucináció és a valós érzékszervi élmények közti különbségeket. Ha egy személy hallucinációt tapasztal, nem mindig ismeri fel, hogy az nem valós. Ha a személy azt hiszi, hogy a hallucináció valós, akkor az pszichotikus tünetnek minősül.
A hallucináció lehet ideiglenes, például kialakulhat hallucináció pszichedelikus drogok hatása alatt, vagy lehet állandó hallucináció, mint például a szkizofrénia esetében. A hallucinációkat az agyban lejátszódó kémiai reakciók és/vagy rendellenességek okozzák. A hallucinációk jellemzően pszichózissal kapcsolatos rendellenességek, különösen a szkizofrénia tünetei, de származhatnak kábítószer-fogyasztásból, neurológiai állapotokból (például demencia) és bizonyos átmeneti helyzetekből is.
Az hallucináció fogalma évezredek óta jelen van az emberi történelemben és kultúrában. Sok vallási és szellemi tradícióban a hallucinációkat szent és misztikus élményekként értelmezik. Például az ősi sámánok gyakran használtak pszichedelikus növényeket, hogy kapcsolatba lépjenek a szellemvilággal és hozzájussanak a titkos tudás forrásához. Az 1960-as évek hippikultúrája is meghatározó volt az hallucinogének terjedésében, és azokat a tapasztalatokat kereste, amelyekkel a valóság határain túlléphetnek.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen formáit ismerjük a hallucinációnak?
A hallucináció sokféle formában jelentkezhet. A hallucináció öt fő csoportját különböztetjük meg az alapján, hogy melyik érzékszerven keresztül történik a hallucináció.
A hallucináció fő típusai:
- Auditorikus hallucináció: Olyan hangok hallása, amelyeket senki más nem hall (a hallucinációk leggyakoribb típusa). Például az illető beszélgetést hall, amit mások nem.
- Vizuális hallucináció: Olyan emberek, színek, alakzatok vagy tárgyak látása, amelyek nem valódiak. A vizuális hallucinációk a hallucinációk második leggyakoribb típusa.
- Taktilis hallucináció: Bizonyos érzések észlelése (például, mintha bogarak másznának a bőre alatt), vagy mintha megérintenék, miközben ez nem történik meg.
- Szaghallucináció: Valami olyan szagnak az észlelése, amelynek nincs fizikai forrása, amit mások nem éreznek (ritkább, mint a vizuális és auditív hallucinációk).
- Gusztációs hallucináció: Olyan íz érzése, amelynek nincs forrása, nem köthető evéshez sem (a hallucinációk legritkább típusa).
- Jelenléti hallucináció: Ez azt az érzést takarja, hogy valaki a közelben vagy a szobában van, miközben valójában nincs ott senki.
- Proprioceptív hallucináció: A hallucináció ezen típusa olyan érzést foglal magában, hogy az illető teste mozog, vagy hogy a végtagjai elkülönülnek a testétől, miközben egyik sem történik meg.
Egyesek éjszaka vagy reggel is tapasztalhatnak hallucinációkat. A hallucináció ezen típusai közé tartoznak:
- Hipnopompikus hallucináció: Ezek olyan hallucinációk, amelyek alvásból való felébredés közben jelentkeznek. A legtöbb ember számára a hipnopompikus hallucinációk normálisnak számítanak, és nem adnak okot aggodalomra. Bizonyos alvászavarokban szenvedő embereknél gyakoribbak lehetnek.
- Hipnagógikus hallucináció: Ezek olyan hallucinációk, amelyek elalvás közben jelentkeznek. Általában rövid ideig tartanak, és körülbelül 86%-uk vizuális. Az emberek általában mozgó mintákat és alakzatokat, vagy élénk képeket látnak arcokról, állatokról vagy jelenetekről. Ezek a hallucinációk általában nem adnak okot aggodalomra.
Milyen tényezők állnak a hallucináció előfordulásának hátterében?
A hallucináció összefüggésbe hozható bizonyos pszichiátriai állapotokkal. Leggyakrabban a szkizofrénia vagy a bipoláris zavar egyik lehetséges jellemzője a hallucináció előfordulása.
Hallucináció azonban nemcsak mentális betegségek esetén fordulhat elő, hanem a következő fizikai és pszichés állapotok esetén is:
- Alkohol- vagy drogfogyasztás és/vagy megvonás
- Hallóideg, közép- vagy belsőfül betegségek
- Dissociatív identitászavar (DID)
- Glaukóma
- Hallucinogénhasználat
- Anyagcsere-betegségek
- Migrén
- Magas láz, különösen gyermekeknél és időseknél
- Súlyos kiszáradás
- Alváshiány
- Súlyos fájdalom
- Fertőzések, például húgyúti fertőzések, különösen időseknél
- Műtéti bevatkozás utáni érzéstelenítésből való felépülés
- Narkolepszia
- Neurológiai rendellenességek (Parkinson-kór, Alzheimer-kór, Lewy testes demencia, epilepszia)
- Szemészeti betegségek
- Poszt-traumás stressz zavar (PTSD)
- Stroke
Milyen pszichiátriai állapotok velejárója lehet a hallucináció?
Több pszichiátriai kórképben is előfordulhat hallucináció. A szkizofrénia a fő mentális betegség, amely hallucinációkat okoz. A szkizofrénia egyszerre utal egyetlen állapotra és a pszichózissal kapcsolatos rendellenességek kategóriájába tartozó állapotok spektrumára. Ezek olyan állapotok, amelyekben a személy a valóságtól való "elszakadás" valamilyen formáját tapasztalja (pszichózis), ami hallucinációkat is magában foglalhat. A hangok hallása a hallucináció leggyakoribb típusa az ilyen mentális betegségekben szenvedő embereknél.
A szkizofrénia spektrumába tartozó állapotok, amelyek hallucinációkat okozhatnak, a következők:
- Szkizofrénia
- Szkizotip személyiségzavar
- Téveszmés zavar
- Rövid ideig tartó pszichotikus zavar
- Szkizofréniform zavar
- Szkizoaffektív zavar
Egyéb pszichiátriai állapotok, amelyek hallucinációkat okozhatnak, a következők:
- Bipoláris zavar: A bipoláris zavarban szenvedő emberek mind súlyos depressziós, mind súlyos mániás epizódok során hallucinációkat tapasztalhatnak. A bipoláris I-es zavar esetében a hallucinációk mind a mánia, mind a depresszió esetén lehetségesek. A bipoláris II-es betegségben a hallucinációk csak a depressziós fázisban fordulhatnak elő.
- Major depresszió pszichotikus vonásokkal (pszichotikus depresszió): A pszichotikus vonásokkal járó súlyos depressziós zavar (MDD) a depressziós betegség egy sajátos típusa, amelyben a hangulatzavart téveszmék, hallucinációk vagy mindkettő kíséri.
Kapcsolódó cikkünk
A bipoláris zavar kezelésében a cél a hangulat stabilizálása
A bipoláris zavar egy olyan hangulati hullámvasútnak is nevezhető állapot, amelyben a szélsőséges felhangoltság és a depresszív időszakok váltják egymást, sőt, nem is túl ritka esetekben akár szinte egyidejűleg is jelen lehetnek. Nem nehéz elképzelni, milyen megterhelő lehet ezt megélni az érintettnek és a környezetének egyaránt, akik ...
Mik a hallucináció tünetei?
A hallucináció típusától függően számos tünettel járhat, amiket az alábbaikban példákkal együtt összegyűjtöttük:
- Testi érzetek érzékelése (például kúszó érzés a bőrön vagy mozgás)
- Zajok hallása (például zene, lépések vagy ajtócsapkodás)
- Hangok hallása (lehetnek pozitív vagy negatív hangok, például olyan hang, amely arra utasítja a hallucinációban szenvedőt, hogy ártson magának vagy másoknak)
- Tárgyak, lények, minták vagy fények látása
- Szagok érzése (lehet kellemes vagy kellemetlen, és az egyik vagy mindkét orrlyukban érezhetőek)
- Valaminek az ízlelése (gyakran fémes ízű)
Hogyan lehet kivizsgálni a hallucinációt?
A hallucináció kivizsgálásának első lépése egy részletes konzultáció a kezelőorvossal. Sajnos számos tanulmány és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy az emberek aluljelentik a hallucináció gyakoriságát és tüneteit. Ezért fontos, hogy amikor beszél orvosával, őszintén meséljen a hallucináció időtartamáról és gyakoriságáról, valamint a hallucinációkkal kapcsolatos konkrét tünetekről.
Miután az orvos megkérdezte a pácienst a tünetekről, a kórtörténetről és az életmódbeli szokásokról, a fizikális vizsgálat következik. Ezután elrendelhet néhány további vizsgálatot, hogy megpróbálja kizárni a hallucináció egyéb, például neurológiai okait. A diagnosztikai vizsgálatok közé tartozhatnak:
- Vérvizsgálat az anyagcsere- vagy toxikus okok ellenőrzésére
- Elektroenkefalogram (EEG) az agyban lévő rendellenes elektromos aktivitás és a rohamok ellenőrzésére
- Mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat (MRI) az agy szerkezeti problémáinak, például agydaganatnak vagy agyvérzésnek a keresésére
Mi a hallucináció kezelésének menete?
A hallucináció kezelése a hallucináció típusától, a kiváltó októl és a beteg általános egészségi állapotától függ. Általánosságban azonban elmondható, hogy orvosa valószínűleg multidiszciplináris megközelítést fog javasolni hallucináció esetében, amely magában foglalja a gyógyszeres kezelést, a terápiát és a szociális támogatást. A hallucináció kezelése több irányból is megközelítve lehet a legsikeresebb.
- Pszichoterápia: A hallucináció pszichoterápiája során részletesen elemzi a beteg és a kezelőorvosa a hallucináció részleteit, pszichoedukációis történik, valamint a hallucináció "hihető okainak" feltárása és az élmény normalizálása.
- Gyógyszeres kezelés: Az antipszichotikus gyógyszerek hatékonyak lehetnek a hallucinációk kezelésében. Egyrészt megszüntetik vagy csökkentik a hallucináció előfordulási gyakoriságát, másrészt nyugtató hatásuk révén kevésbé zavaróvá teszik a hallucináció élményét.
- Ismétlődő transzkraniális mágneses stimuláció (rTMS): Ez egy nem invazív eljárás, amely egy kis mágneses eszköz közvetlenül a koponyára helyezésével és az agy mágneses stimulációjával jár. Előzetes bizonyítékok vannak arra, hogy egyes skizofréniában szenvedőknél képes lehet csökkenteni a hallucináció előfordulási gyakoriságát és súlyosságát.
- Önsegítés: Számos önsegítő stratégia is létezik, amelyek szintén segíthetnek a betegeknek megbirkózni a hallucináció gyakran kínzó élményével. Ezek közé tartoznak például a hangok figyelmen kívül hagyása, zenehallgatás, olvasás (előre és hátrafelé), beszélgetés másokkal.
Téma szakértője
Specialitások:- szkizofrénia
- depresszió
- bipoláris hangulatzavar
- szorongásos zavarok
Rendelés típusa:
- személyes, rendelői vizit
- kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
- magyar és angol nyelvű ellátás
Rendelés helyszíne:
- 1036 Budapest, Lajos utca 66. Budasquare Irodaház B épület, 5.emelet