A pszichózis egyes pszichiátriai kórképekben megjelenő tünet, mely lényegében egy állapotot is jelent. Pszichózis esetén az egyén kapcsolata megszakad, elveszik a külvilággal adott időre.
Tartalom
Milyen agyi folyamatok zajlanak pszichózis során?
Milyen betegségekben fordul elő pszichózis?
Hogyan diagnosztizálható a pszichózis?
Hogyan kezelhető a pszichózis?
Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
A pszichózis egy olyan mentális állapot, amelyben az érintett személy elveszíti a kapcsolatot a valósággal. Ez magába foglalhatja a hallucinációkat, a téveszméket. Ezek mellett zavart gondolkodás és beszéd is jellemző lehet. A pszichózis súlyossága változó lehet, függ a kiváltó októl is. Egy rendkívül komplex jelenségről van szó, mely mindenképp pszichiáteri segítséget igényel.
A pszichózis kialakulásának okai bonyolultak és sokrétűek lehetnek, és nem minden esetben lehetséges pontosan beazonosítani. Azonban vannak olyan tényezők, melyek szerepet játszhatnak a pszichózis kialakulásában.
Vannak arra vonatkozó eredmények, melyek szerint a pszichózis genetikai hajlam eredménye is lehet, melynek következtében nőhet a kialakulásának a kockázata. Ha a családban jelen voltak korábban bizonyos pszichiátriai kórképek, úgy növekszik az esély.
Egyes környezeti tényezőknek is fontos szerepük van. Előfordulhat, hogy súlyos traumák váltják ki a pszichózist, de a gyermekkori bántalmazások, elhanyagolás is járhat hasonló következménnyel. Gyakori, hogy a pszichózis drogfüggőség következtében alakul ki, ez függ az adott szertől, annak használati szokásaitól.
Bizonyos biokémiai eltérések és agyi tényezők szintén pszichózishoz vezethetnek. Ide tartozik az agy kémiai egyensúlyának felborulása, egyensúlyzavara: a dopamin rendellenes termelése és működése az agyban, összefüggésbe hozható bizonyos pszichotikus tünetekkel. Ugyanígy egyes agyat érintő fertőzések, sérülések szintén okozhatnak olyan mértékű károsodást, melyek ugyancsak pszichózis kialakulásához vezethetnek.
Fontos ugyanakkor, hogy a pszichózis kialakulása nem kizárólagosan az említett tényezőkön múlik, azonban szerepet játszhatnak benne.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Pszichózis következtében több agyi folyamat is megváltozhat. A lehetséges folyamatok mindegyike előfordulhat, ám mivel egy komplex dologról van szó, így jelenleg is zajlanak kutatások arra vonatkozóan, hogy mi is történik az agyban.
A dopamin egy rendkívül fontos, nagy jelentőséggel bíró neurotranszmitter, amely szerepet játszik mind az érzelmek, mind pedig a gondolkodás és a motiváció szabályozásában. Pszichózis során a dopaminrendszer rendellenes működése fordulhat elő.
Az agyban a szerotonin és a glutamát is fontos szerepet játszik az agy működésében. Szintén olyan neurotranszmitterekről van szó, melyek az érzelmi állapotokban és a gondolkodásban is jelentős szerepet töltenek be. Továbbá az alvást, a hangulatot is szabályozzák.
Ritkán előfordul, hogy pszichózisban szenvedő egyénnél agyi strukturális eltérések találhatók. Ezeket CT vagy MRI vizsgálattal lehet felderíteni. Ilyen esetekben aktivitásbeli eltérések, illetve volumen eltérés is megmutatkozhat.
A pszichózis számos tünettel járhat, és ezek a tünetek változhatnak súlyosságukban és jellegükben is.
A hallucinációk olyan érzékelési zavarok, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Ilyen amikor valaki például hangokat hall, melyeket mások nem – értelemszerűen, hiszen ezek a valóságban nem léteznek -. Az is előfordul, hogy olyan dolgokat lát az érintett, ami szintén nem létezik. Alapvetően hallucinálni minden érzékszervi funkcióval lehetséges, ide értve a szaglást, tapintást, ízlelést, ám a hallást és a látást érintők a leggyakoribbak.
Téveszmének nevezik az olyan hamis, vagy irracionális meggyőződéseket, amelyeknek jellemzően nincs racionális alapjuk, ám az érintett erőteljesen ragaszkodik ezekhez. Gyakori téveszme, amikor az egyén azt gondolja, hogy üldözik, vagy bizonyos hatalommal rendelkezik.
Zavart gondolkodás
A pszichózisban lévő személy gondolkodása, összezavarodott és összezavaró is lehet. Beszéde rendszertelen, logikátlan lehet, amit ezek okán nehezen lehet követni.
Alvászavarok szintén előfordulhatnak a pszichózissal küzdők között, amit elsősorban az emiatt kialakult szorongás válthat ki.
A pszichózis több pszichiátriai, illetve neurológiai megbetegedésben megjelenhet. Ezeket fontos elkülöníteni egymástól, hiszen nem minden esetben van átfedés, összefüggés a két terület között.
A skizofrénia talán a legismertebb pszichózisformák egyike. Ebben a betegségben a páciensek hosszú távú pszichotikus tüneteket tapasztalnak, különösképpen hallucinációkat és téveszméket.
A bipoláris zavar mániás és hipomániás epizódokkal járhat. Ezek során az érintett túlságosan emelkedett hangulatot, fokozott energiát és pszichotikus tüneteket is tapasztalhat.
Szerves pszichózisnak nevezik, amikor a tünetek közvetlenül az agy szerkezetének vagy működésének valamilyen szerves – tehát biológiai, fizikai – okára vezethetők vissza. Ezek jellemzően az agyat közvetlenül érintő betegségek vagy károsodások: agyat ért sérülések, fertőzések. Előfordulhat például Alzheimer-kórban, Lewy testes szindrómában – tehát például demenciák következtében.
A pszichózis diagnosztizálása, annak jelenlétének igazolása elsősorban pszichiáter feladata. A diagnózis felállításának folyamata a következő:
A pszichózis kezelése komplex és általában szakorvosi felügyelet szükséges hozzá. A cél a tünetek enyhítése, a visszaesések megelőzése és az érintett életminőségének javítása. A kezelés a pszichózis okának és súlyosságának is függvénye, és a kezelés összetett, több mindent foglal magában.
A gyógyszeres kezelés pszichotróp gógyszerekkel történik, melyet a pszichózis kezelésében gyakran használnak. Ide tartoznak az antipszichotikumok vagy a neuroleptikumok. Ezeknek a gyógyszereknek köszönhetően a hallucinációk, illetve téveszmék mérséklődnek. Az, hogy a kezelés pontosan milyen gyógyszerrel történik függ a pszichózist kiváltó októl.
A kezelés eredményességének szempontjából, rendkívül fontos a gyógyszerek rendszeres, a kezelőorvos utasításainak megfelelő adagolása és szedése. Kiemelten fontos, hogy a pszichotróp gyógyszerek szedését nem szabad sem önhatalmúlag, sem pedig hirtelen abbahagyni, ugyanis ezek a tünetek újbóli megjelenéséhez, esetleg súlyosbodásához vezetnek.
Pszichoterápián belül jellemzően a kognitív viselkedésterápiát szokták alkalmazni. Ez azért hasznos, mert segíthet megérteni az érintett számára, a tüneteit, illetve abban is segítséget nyújt, hogy megtanulja kezelni azokat.
A pszichózis, a diagnózist és a kezelés megkezdését megelőzően, komoly problémákat okozhat az érintett számára, jelentősen megnehezítheti a hétköznapokat, a szociális életet, illetve a munkahelyen is nehézségeket okozhat.
A minőségi élethez feltétlenül szükséges a kezelési terv betartása, illetve a gyógyszerek szedése is. Ez azt is jelenti, hogy a rendszeres időközönként történő kontroll szintén elengedhetetlen a pszichózis nyomon követésére. Hasznos lehet még az életmódban történő változások bevezetése: a megfelelő alváshigiénia kialakítása, illetve a testmozgás is. Ezek segítenek egy egészséges psziché és érzelmi állapot kialakításában és fenntartásában.
Fontos azonban megjegyezni, hogy minden eset egyedi, így éppen ennek okán a pszichoterápia egy alapköve a kezelésnek. Szükséges, hogy a pszichiáter megismerje az érintett érzelmi világát, gondolkodásmódját – a tünetek és egyéb panaszok mellett -, hiszen a kezelés így lehet igazán hatékony. Rendelés típusa: Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Téma szakértője
Specialitások:
